IV. Eduárd angol király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas Nagy Lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet. Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont.

IV. Eduárd, angol király, (Rouen, 1442. április 28. – 1483. április 9.) Richárd yorki herceg fia. Miután apja a Wakefield melletti ütközetben (1460) elesett, Eduárd mint a York-ház (fehér rózsa) feje, magának követelte a koronát a Lancaster-házból (piros rózsa) származott VI. Henrikkel szemben s Towton mellett 1461-ben kivívott győzelme után az angol trónra lépett.

Szenvedélyes, erőszakos és a sors csapásaitól vissza nem rettenő, szüntelenül élvezeteket hajhászó uralkodó volt, aki a megbuktatására támasztott mozgalmakat kegyetlen szigorral nyomta el. 1470-ben ugyan a Lancaster-Warwick-párt újabb felkelése folytán kénytelen volt Angliát elhagyni, de miután sógorától, Merész Károlytól segítséget kapott, már 1471-ben visszatért s a Barnet mellett vívott ütközetben (április 14.) leverte Warwickot és újra az angol trónra lépett. Egy hónappal később a Margit királynő vezérlete alatt kikötött francia hadat verte le.

Ezek után a Lancaster-házat csaknem teljesen kiirtotta. A fogoly VI. Henriket a Towerben megfojtatta, fiát, Eduárdot összevagdaltatta, a királynőt ellenben 75 000 aranyért átadta a francia királynak, XI. Lajosnak. Később testvérét, Clarence herceget is megölette. Amilyen kegyetlen volt a főúri és főpapi ellenzékkel szemben, épp annyira elnéző volt a városokkal szemben s ezek támogatása, valamint ügyes pénzügyi politikája kora egyik leggazdagabb és leghatalmasabb uralkodójává tették. Két kiskorú fiút hagyott hátra, V. Eduárdot és Richárdot.

Előző uralkodó: VI. Henrik (1421-71)

Anglia királya 1461-1470 és 1471–1483

Következő uralkodó: V. Eduárd (1470-83)