ebooksgratis.com

See also ebooksgratis.com: no banners, no cookies, totally FREE.

CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Indiai antilop - Wikipédia

Indiai antilop

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Wikipédia:Hogyan használd a taxoboxokat
Indiai antilop
Státusz: mérsékelten veszélyeztetett (védelemfüggő)

Rendszertan
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Antilopformák (Antilopinae)
Nem: Antilope
Pallas, 1766
Faj: A. cervicapra
Tudományos név
Antilope cervicapra
(Linnaeus, 1758)
A Wikifajok tartalmaz
Indiai antilop témájú rendszertani információt.
A Wikimedia Commons tartalmaz Indiai antilop témájú médiaállományokat.

Az indiai antilop (Antilope cervicapra) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjéhez, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjához és az antilopformák (Antilopinae) alcsaládjához tartozó faj.

Az Antilope nem egyetlen faja.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Elterjedése

Az indiai antilop kis számban India szinte teljes területén előfordul, kivéve a hegységeket és a nedvesebb területeket, mint például a Gangesz deltájának mocsarai és láperdői. Becslések szerint valaha mintegy 4 millió indiai antilop élt India síkságain-mára csupán 10 000 maradt belőlük. A fajt a vadászat és élőhelyének pusztulása egyaránt veszélyezteti. Indián kívül előfordul még Nepálban is. Korábban élt Bangladesben is, de onnan mára kihalt. Szintén kihalt Pakisztánból, de oda sikeresen vissza telepítették. Betelepített, szabadon élő populációi vannak Argentínában és az Egyesült Államokban Texas államban is.


Állatkertekben gyakori, lévén igen esztétikus megjelenésű faj. Magyarországon a következő állatkertekben élnek indiai antilopok: Nyíregyháza, Veszprém, Pécs, Kecskemét.

[szerkesztés] Megjelenése

Az állat hossza 100-150 centiméter, marmagassága 60-85 centiméter és testtömege 25-45 kilogramm. A baknak hároméves korában felül jellemzően fekete vagy sötétbarna bundája nő. Hátán, nyakán és fején, valamint lába külső felén ilyen a színe. Ez egyértelműen elüt a szeme körüli és az állán, mellkasán és hasán látható fehér szőrzettől. Csavaros szarva akár 60 centiméter hosszú is lehet. A nőstény felül világosabb, háta és feje pirosas-barnássárga, de nincs szarva. Testalja hasonlít a bakéhoz. Az antilopnak nagy szeme és füle van, kiváló a látása, a szaglása és a hallása, ezért hamar észleli a veszélyt. A gida bundája hasonlít a nőstényére.

A hím
A hím
és a nőstény
és a nőstény

[szerkesztés] Életmódja

Az indiai antilop csordákban él. Tápláléka fűfélék, levelek, lágyszárú növények, hüvelyesek, gyümölcsök és virágok. Az állat 13 évig él.

[szerkesztés] Szaporodása

Az ivarérettséget 18-24 hónapos korban éri el. A párzási időszak egész évben tart, azonban március-április és augusztus-október között a legaktívabb. A párzási szertartás alatt, a bakok kiválasztanak maguknak egy territoriumot, amelyet határozottan védelmeznek. Ha nőstény megy egy bak területére, akkor a territorium tulajdonosa udvarolni kezd neki. A vemhesség 5-6 hónapig tart, ennek végén egy gida jön a világra.

[szerkesztés] Képek

[szerkesztés] Forrás

  • Csodálatos állatvilág, Budapest, Mester, 2000–, ISBN 963 86092 0 6 (Bõvíthetõ mappa)

[szerkesztés] Külső hivatkozások


aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -