I. László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ezt a lapot át kellene olvasni, ellenőrizni a szavak helyesírását és a szöveg nyelvhelyességét.

I.Szent László király
Magyarország királya

Szent László szobra a Nemzeti Történeti Emlékparkban
Uralkodása	1077-1095
Megkoronázása	Vitatott. 1077. áprilisában – májusában Székesfehérvárott (alsó korona; VII. (Dukasz) Mihály bizánci koronájával), majd 1081-ben (a Salamontól visszakapott felső, pápai koronával).
Született	1048 előtt
	?
Elhunyt	1095. július 29.
	Nyitra
Nyughelye	Előbb Somogyvár, Szent Egyed-kolostor, majd 1106-ban Várad
Elődje	I. Géza
Utóda	Könyves Kálmán
Felesége	Adelheid, Rheinfeldi Rudolf sváb herceg, német-római ellenkirály lánya
Gyermekei	*Piroska (Szent Irén) – II. Komnénosz János bizánci császár felesége; Ismeretlen nevű lány; Ismeretlen nevű lány – Jaroszláv orosz herceg felesége
Dinasztia	Árpád-ház
Apja	I. Béla
Anyja	Richeza lengyel hercegnő

I. (Szent) László (Lengyelország, 1048 előtt – Nyitra, 1095. július 29.) Árpád-házi magyar király.

Apja I. Béla magyar király, anyja Richeza (Adelheid) lengyel hercegnő, egy gyermeke született: Piroska (Priske), későbbi bizánci császárné.

Fiatalkorában testvére, I. Géza oldalán részt vett a Salamon király elleni küzdelmekben. E harcok eredményeként 1074-ben, a mogyoródi csata után, amikor I. Géza megszerezte a magyar trónt, Lászlót herceggé nevezte ki. I. Géza 1077-ben bekövetkezett váratlan halála után őt választották királlyá.

Feltételezések szerint kétszer is megkoronázták: először a görög koronával, majd 1081-ben, mikor Salamontól visszakerültek a magyar koronázási jelvények. Azonban legendák szerint elképzelhető, hogy meg sem koronáztatta magát, mivel „égi koronára vágyott”.

Erősen keresztény hitű, bátor, harcias király volt. Az ő uralkodása alatt avatták az első magyarországi szenteket: Gellért püspök, I. István, Szent Imre, András és Benedek remeték. Őt magát 1192-ben avatták szentté.

1106-ban Váradon helyezték örök nyugalomra véglegesen, az őáltala alapított a régi Székesegyházban, mely akkor a nagyváradi várban volt.

Mai napig a nagyváradiak nagy Szent László-ünnepséget tartanak, minden évben a húsvét utáni ötödik vasárnap de. 11-kor a váradi székesegyházban. Ekkor László király mellszobrát kiállítják a székesegyház főoltárára. A szertartás után megtekinthető az a szekerce ereklyetartó, amely Szent László koponyacsontját tartalmazza. Sok zarándok rója le ilyenkor tiszteletét a szentként tisztelt király előtt.

[szerkesztés] Kronológia

1048 – Hazatér Lengyelországból.
1077 – Trónra kerül, kibocsátja III. törvénykönyvének első részét.
1081 – Salamon lemond jogairól, visszaadja a koronázási jelvényeket.
1082 – Elfogatja, és bezáratja Salamont.
1083 – Az első magyarországi szentek avatása, ennek kapcsán szabadon bocsátja Salamont.
1085 – Visszaveri az országra támadó kunokat. Ezzel kapcsolatos a Szent László-legenda.
1091 – Bevonul Horvátországba, és Álmos herceget teszi meg horvát királlyá. Az országba betörő kunokat Temesnél és Orsovánál megveri.

- Megalapítja a Somogyvári apátságot.

1092 – Kibocsátja I. törvénykönyvét, amely a Szabolcsi zsinat határozatainak gyűjteménye.
1093 – Lengyelországi hadjárat Ulászló Hermann fejedelem támogatására.
1094 – Hazahívja, és utódjául jelöli Könyves Kálmánt. Megalapítja a zágrábi püspökséget.
1095 – Hadjáratot vezet a cseh király ellen. Ennek során megbetegszik és meghal.

Szent László székesfehérvári szobra

A Szent László által alapított somogyvári Szent Egyed apátság és templom feltárása

Szent László bírkózása Szekszárdon.

[szerkesztés] Emlékezete

[szerkesztés] Szobrok

Két szobor is őrzi Szent László király emlékét Nagyváradon: az egyik a római katolikus székesegyház bejárata előtt áll, Szent LÁSZLÓ teljesalakú érc szobra (Tóth István budapesti szobrász alkotása), a másik a Herma-mellszobor, amit a székesegyházban őriznek, a koponyaereklyével együtt(Link Fülöp bp. ötvösművész alkotása). Mindkét művet 1892-készítették.
Szent László Hermát őriznek még a győri bazilikában is.

Nagyváradon 1892-ben dr. Schlauh Lőrinc - akkori váradi bíboros - Link Fülöpöt, budapesti ötvösművészt kéri meg, hogy készítessen el egy csodás mellszobrot, hermát Szent László Királyról. A herma el is készül, a mai napig a váradi római katolikus székesegyházban őrzik, de a hermában őrzik azt a kis ereklyetartót is, amely tartalmazza László király koponyacsontjának egy darabját.

Nagyváradon minden évben nagy ünnepséget, körmenetet tartanak a Hermával, melyre mindig sok zarándok, turista érkezik, megemlékezvén I. Szent László királyról. Az ünnep mindig a Húsvét utáni ötödik vasárnap van a székesegyházban.
Berettyószéplakon a római katolikus templomban található egy Szent László szobor, amely feltehetőleg Szenessy László műve, és a XX. század első felében készült.

Halásztelken is őriznek egy szobrot, mivel ez a település védőszentje(és címerfigurája is).Minden évben június 28.án László napon búcsút tartanak.

[szerkesztés] Legendák, mondák

1. A szent király nem csak életében, hanem más mondák szerint halála után is segítette szeretett népét. László király temetése után 200 esztendővel rettenetes tatár horda támadt Székelyföldre. Ekkor a székelyek elkeseredett vezére a néhai lovagkirályhoz fordult segítségért; és a küzdelem hevében egy hatalmas vitéz jelent meg. A fejét aranykorona ékesítette, a kezében bárdot tartott, így vágtatott a tatárokkal szembe.

2.Ének Szent László kerályról-részlet

Idvezlégy kegyelmes Szent László kerály!

Magyarországnak édes oltalma,

szent kerályok közt drágalátus gyöngy,

csillagok között fényességes csillag.

Szentháromságnak vagy te szolgája,

Jézus Krisztusnak nyomdoka követi,

Te szent léleknek tiszta edénye,

Szíz Máriának választott vitéze.

3. A szent kiály életét számos legenda örökítette meg. Ez a legendakör az egyetlen, ami magyar eredetűként templomainkban a mai napig fennmaradt szerte a középkori Magyarország területén. A legfrissebben feltárt erdélyi, homoródkarácsonyfalvi freskóképek páratlan épségben és csodaszép szinekkel vészelték át az elmúlt több mint ötszáz esztendőt. Megtekinthető a http://www.homorodkaracsonyfalva.eu/ honlapon, valamint freskóról készített Magyar Televizió Múlt-kor c. adása itt: http://www.youtube.com/watch?v=mwH6F3TZmgk

[szerkesztés] A védőszent

A Baranya megyében található község - templomának védőszentje után a Szentlászló nevet viseli. Szekszárdon Szent László-napi búcsúk hagyományát teremtették meg a város védőszentjének tiszteletére.

A magyarországi Szentlászló nevű települések létrehozták a Szentlászló Szövetséget.

2002. június 8-án Szentlászló nevű Kárpát-medencei települések kétnapos találkozójára került sor a közép-zalai Zalaszentlászlón, tíz község – köztük erdélyiek és horvátországiak vett részvételével.

A Kárpát-medencében több olyan település található,amelynek a neve Szentlászló emlékezét őrzi:

Pusztaszentlászló és Zalaszentlászló Zala megyében,
Bakonyszentlászló Veszprém megyében,
Pilisszentlászló és Vácszentlászló Pest megyében,
Mátraszentlászló Heves megyében,
Miskolc-Bükkszentlászló Borsod-Abaúj-Zemplén megyében,
Jászszentlászló Bács-Kiskun megye,
Szentlászló Baranya megyében,
Szentlászló (Laslovo) Horvátországban,
Tordaszentlászló Erdélyben, Kolozs megyében
Szentlászló Szlovéniában.

A Kárpát-medencében összesen 48 település őrzi nevében vagy templomát díszítő freskójával, szobrával, oltárképével Szent László emlékét, mint például Abrudbánya, Verespatak, Zalatna, Magyarigen, Gyulafehérvár, Bögöz, Agyagfalva, Székelyderzs, Sajószentkirály. 2000-ben a Magyarok Székelyföldi Társasága kezdeményezte a Lármafa-találkozók megszervezését az említett emlékhelyeken, mellyel a szórványban élő magyarok helyzetére kívánják felhívni a közvélemény figyelmét. Eredetileg a hegytetőkre emelt lármafákkal a tatárbetörések idején a székelyek jelezték a veszélyt egymásnak.

Tordaszentlászló környékén nagy mennyiségben található a szentlászlópénz, ami ami nem más, mint megkövesedett nummulites kagylók. A legenda szerint Szent László imája következtében kővé változott aranypénzek.