Himesháza
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Himesháza | ||
|---|---|---|
|
||
| Közigazgatás | ||
| Ország |  Magyarország |
|
| Régió | Dél-Dunántúl | |
| Megye | Baranya | |
| Kistérség | Mohácsi | |
| Rang | község | |
| Irányítószám | 7735 | |
| Körzethívószám | 69 | |
| Népesség | ||
| Népesség | 1200 (2001) | |
| Népsűrűség | 68,42 fő/km² | |
| Földrajzi adatok | ||
| Terület | 17,54 km² | |
| Időzóna | CET, UTC+1 | |
| Elhelyezkedése | ||
  Himesháza
|
||
Himesháza község Baranya megyében, a Mohácsi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Baranya megyében, Pécsváradtól délkeletre Szűr és Geresdlak között fekvő település.
[szerkesztés] Története
Himesháza nevét templomáról kapta, ami valószínűleg festett, azaz hímes volt. A falu már I. István korában létezett, s egyike volt azoknak a magyar falvaknak, amelyek plébániát alkottak, és templomot építettek. Himesháza a török időkben elnéptelenedett, majd 1721-től kezdődött a pécsi püspök birtokát képező falu újratelepítése. Az új lakosok Németországból, a fuldai apátság falvaiból kerültek ide, s a falut a mai helyén építették fel. Az általuk épített templom tűzvész áldozata lett, a mai templomot 1753-54 körül építették. 1796-ban feljegyzések szerint német nemzetiségű, római katolikus vallású, gazdag, népes hely volt. Az ipartelepítésre a múltban sem volt lehetőség, a községben a földművelés volt a fő tevékenységi forma. A két világháború között a község már viszonylag szegény volt, sokan jártak napszámba, sokan cselédek, háztartási alkalmazottak voltak. A II. világháború után majd 200 család települt le Bukovinából, a megye más területéről, Jugoszláviából, és Csehszlovákiából. A különböző helyről jött családok ma békességben élnek egymás mellett.
[szerkesztés] Nevezetességei
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Ez a Baranya megye településéről szóló lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
