Herczeg Ferenc
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Herczeg Ferenc (Franz Herzog; Versec, 1863. szeptember 22. – Budapest, 1954. február 24.) író, színműíró, újságíró, az MTA tagja. A Horthy-korszak legnépszerűbb írója, az Új Idők c. irodalmi hetilap főszerkesztője, a Magyar Revíziós Liga elnöke.
[szerkesztés] Élete
Jómódú verseci német polgárcsaládból származott. Magyarul az iskolában tanult meg. A '80-as évek fordulóján kezdett el írni, előbb regényt, novellát, később színdarabot is. Első regényét a váci fegyházban írta, ahova egy halállal végződő párbaj miatt került. Viszonylag gyors szabadulása után, 1891-től a Budapesti Hírlapnál dolgozott. Rendkívül gyorsan népszerű lett. Sikere arra bíztatta, hogy a "nemzet írójává" váljék. Ekkor novellák és vígjátékok helyett történelmi drámákat, regényeket kezdett írni. Később vissza-visszatért ifjúkori sikereinek műfajához, s e művei a bestseller-piacon is sikert arattak. Képviselő, főrend, akadémikus lett, a rendszer írófejedelme. Népszerűségét emelte lapja, az óriási példányszámú Új Idők (1895-1945). Az irodalom vérkeringéséből azonban lassan kikerült, a II. világháború után már nem publikált.
[szerkesztés] Művei
- Fenn és lenn (regény, 1890)
- Mutamur (elbeszélések, 1892)
- A Gyurkovics-leányok (regény, 1893)
- A dolovai nábob leánya (színmű, 1894)
- A három testőr (színmű, 1895)
- Simon Zsuzsa (regény, 1894)
- A Gyurkovics-fiúk (regény, 1895)
- Napnyugati mesék (elbeszélések, 1895)
- Az első fecske és egyéb elbeszélések (1896)
- Szabolcs házassága (regény, 1896)
- Honthy háza (színmű, 1897)
- Az új nevelő és más elbeszélések (1898)
- Az első vihar (színmű, 1899)
- Gyurka és Sándor (újabb adatok a Gyurkovics-fiúk történetéhez, regény; 1899)
- Egy leány története (regény, 1899)
- Idegenek között (regény, 1900)
- Arianna (elbeszélések, 1901)
- Elbeszélések (1901)
- Ocskay brigadéros (színmű, 1901)
- A tolvaj (színmű, 1901)
- Balatoni rege (színmű, 1902)
- Német nemzetiségi kérdés (négy újságcikk, 1902)
- Pogányok (regény, 1902)
- Álomország (regény, 1903)
- Andor és András (regény, 1903)
- Bizánc (színmű, 1904)
- Elbeszélések (1904)
- A honszerző (regény, 1904)
- Idegenek között (a regény és elbeszélések, 1904)
- Kéz kezet mos (színmű, 1904)
- Böske, Erzsi, Erzsébet (novellák, 1905)
- Szelek szárnyán (útirajzok, 1905) [1]
- Lélekrablás (regény, 1906)
- Déryné ifjasszony (színmű, 1907)
- Kaland és egyéb elbeszélések (1908)
- A királyné futárja (regény, 1909)
- A kivándorló (színmű, 1909)
- Szerelmesek (Férfiszív, Huszti Huszt; regények, 1909)
- A fehér páva. Kisvárosi történet, reg., 1910. ;
- Éva boszorkány (színmű, 1912)
- Felelősség nélkül (publikációk, 1912)
- Mesék (1912)
- Napváros (novellák, 1912)
- Az ezredes (színmű, 1914)
- A láp virága (regény, 1915)
- Az arany hegedű (regény, 1916)
- A hét sváb (regény, 1916)
- Magdaléna két élete (regény, 1916)
- Árva László király (színmű, 1917)
- Gyurkovics Milán mandátuma (regény, 1917)
- A kék róka (színmű, 1917)
- Tűz a pusztában (elbeszélések, 1917)
- Az élet kapuja (regény, 1919) [2]
- Színházavatás (A Kolozsvári Nemzeti Színház új épületének felavatására, 1919)
- Tilla (színmű, 1919)
- A fekete lovas, sz., 1920. ;
- Két arckép (Tisza István és Károlyi Mihály, 1920)
- A holicsi Cupido (színmű, 1921)
- Violante és a bíró (színmű, 1921)
- A fogyó hold (regény 1923)
- A Gyurkovics-leányok (színmű, 1922)
- Aranyborjú (színmű, 1923)
- A költő és a halál (színmű, 1923)
- Sirokkó (színmű, 1923)
- Két ember a bányában (színmű, 1924)
- Péter és Pál (színmű, 1924)
- Kilenc egyfelvonásos (A bujdosók, Karolina, A holicsi Cupido, Baba-hu, Két ember a bányában, Az árva korona, Violante és a bíró, Péter és Pál, A költő és a halál; 1924)
- Herczeg Ferenc munkái (40 kötetes gyűjteményes díszkiadás, 1925–1930)
- A híd (színmű, 1925)
- Sziriusz (regény, 1925)
- Arianna és egyéb elbeszélések (1926)
- A bujdosó bábuk (elbeszélések, 1927)
- A Lánszky-motor (regény, 1927)
- A miloi vénusz karja (regény, 1927)
- Északi fény (regény, 1929)
- Arcképek (1930)
- Emberek, urak és nagyurak (elbeszélések, 1930) [3]
- Harcok és harcosok (tanulmány, 1930)
- Huszonhat elbeszélés (1930)
- Majomszínház (színmű, 1930)
- Második szerelem (regény, 1930)
- A politikus (regény, 1930)
- Mink és ők (elbeszélések, 1930)
- A nap fia (regény, 1931)
- Breviárium (publikációk, 1932)
- Anci doktor lesz (elbeszélések és regény, 1933)
- Válogatott munkáinak emlékkiadása (1933–1936)
- Herczeg Ferenc emlékezései I.: A várhegy (1933)
- Ádám, hol vagy? (regény, 1935)
- Pro libertate! (regény, 1936)
- Napkelte előtt (publikációk, 1937)
- Herczeg Ferenc emlékezései II.: A gótikus ház (1939)
- Utolsó tánc (színmű, 1939)
- Művei (kilenc kötet, 1939)
- Ellesett párbeszédek (1940)
- Herczeg Ferenc négy regénye (1941)
- Gondok és gondolatok (tanulmányok, 1942)
- Száz elbeszélés (1943)
- Herczeg Ferenc magyar történelmi drámái (Árva László király, Ocskay brigadéros, A híd, A fekete lovas; 1943)
- Arany szárnyak (színmű, 1944)
- Fecske és denevér (színmű, 1944)
