Havasi fakókeselyű
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 Státusz: nem veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||||
 |
|||||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||
| Gyps himalayensis Hume, 1869 |
|||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
A havasi fakókeselyű (Gyps himalayensis) a sólyomalakúak (Falconiformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Aegypiinae) családjába tartozó faj.
- Egyes rendszertani munkák a sólymokat és az egyéb nappali ragadozó madarakat két külön rendnek tekintik, ebben az esetben ez a faj a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe tartozik.
- Más munkák szerint valamennyi sólyom és vágómadár, és így ez a faj is, a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe tartozik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Közép-Ázsia hegységeiben, így Himlájában is honos, elterjedési területe Pakisztántól keletre Tibetig, északra Kazahsztánig tart.
Kifejezetten hegyvidéki madár, 600 és 3000 méter magasságban él.
[szerkesztés] Megjelenése
Testhossza 100-125 centiméter, szárnyfesztávolsága 260-310 centiméter, a testtömege 8-12 kilogramm közötti. A Gyps nembe sorolt keselyű közül ez a faj nő a legnagyobbra. Hasonlít a kisebb és sötétebb fakókeselyűre, de hátának színe a fehérestől a világos homokszínűig terjed, hasa egészen halványnak látszik, farka fekete. Viszonylag hosszú nyakát, rövid, fehéres, piheszerű tollak borítják; hosszú nyakgallérja világosbarna tollakból áll, amelyek fehér csíkosak.
[szerkesztés] Életmódja
Nappal aktív, ekkor keresi a levegőben körözve táplálékát. Röpte jellegzetes, szárnyverdesés nélküli keringés. Éles látásának köszönhetően nagy távolságokból képes rátalálni a táplálékául szolgáló elhullott állattetemekre. Kizárólag dögökkel táplálkozik. Mint a nagy keselyűknek általában, ennek sincs hangja, bár néha morgásszerű hangot és hívásként sziszegést tud hallatni.
[szerkesztés] Szaporodása
Nagy fészkét sziklapárkányokra építi, gyakran több egyed laza kolóniában egymás közelében fészkel. Fészkelő és pihenőhelyeit a fehér ürüléknyomok alapján már messziről fel lehet ismerni. Fészekalja 1 tojásból áll. A kikelő fiókát a szülőpár közösen neveli fel.
[szerkesztés] Rokonai
A Gyps nembe összesen 8 faj tartozik:
- Fakókeselyű (Gyps fulvus)
- Fehérhátú keselyű (Gyps africanus)
- Fokföldi fakókeselyű (Gyps coprotheres)
- Havasi fakókeselyű (Gyps himalayensis)
- Hosszúcsőrű keselyű (Gyps indicus)
- Karvalykeselyű (Gyps rueppelli)
- Keleti fehérhátú keselyű (Gyps bengalensis)
- Keskenycsőrű keselyű (Gyps tenuirostris)
[szerkesztés] Folklór
A havasi fakókeselyű igen fontos szerepet játszik a tibeti kultúrtörténetben. Az év nagy részében fagyott földbe ugyanis lehetetlen a halottakat eltemetni. Hasonló nehézséget jelent az elégetés, mivel az éghető fa ritka.
Az otthon zajló temetési szertartás után ezért a halott testét átvette egy „elhelyező”, akinek az volt a feladata, hogy a testet megetesse a keselyűkkel, biztosítva azt, hogy minden darab elfogyjon. A keselyűk és sólymok elfogyasztották a húst, majd a szakállas saskeselyűk eltüntették a csontokat.
A buddhista hit szerint kulcsfontosságú a lélek újjászületése szempontjából, hogy a korábbi test megsemmisüljön. A leírt eljárást még ma is gyakorolják, bár kisebb mértékben, mint korábban. [1]
