Gyöngy
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A Gyöngy magyar eredetű női név, jelentése: gyöngy. Újabb keletű névalkotás.
[szerkesztés] Névnapok
[szerkesztés] Híres Gyöngyök
További keresztnevek
[szerkesztés] Gyöngy - mint spirituális jelkép
Nyilván való, hogy hiába van a földön rengeteg vallási felekezet, az életnek és halálnak kizárólagosan csak egy valósága lehetséges. Tehát nincs budhista, keresztény, vagy ősmagyar csillaghites stb. halál, halálélmény vagy megvilágosodás. Minden felekezetben, amely tényleg Istentől, vagy a tulvilági létből eredeztethető, hasonló jelenségeket kell hogy tapasztaljon az átélő személy.
Elmélletileg nincs is gond, szinte mindegyik vallás az amorf fényre és a világoságra hivatkozik tanaiban, mig sokkal kevesebb felekezetneknek dogmája a gyöngy vagy kör-gömbszerü fényforrás, mint a lélek túlvilág hasonmása, tükörképe.
Ide tartozik a zsidó keresztény ezoterikus vonal: Az első prófétai elhívás, Mózesel hívásánál történik, hogy a próféta egy égő, de el nem égő csipkebokorban meglátja a túlvilágot és ott meghalja az Isten menydörgésszerű szavát: - Mózes, vedd le a sarúdat (test szimbóluma) és gyere fel ide hozzám (a lelked jöjjön fel a mennyek országába, az égő de el nem égő csipkebogyók közé)" És Mózes közelebb ment a csipkebokorhoz (a mennyek országának szimbóluma, ahol a csipkebogyók jelképezik a lélek túlvilági alakját) és leveti evilági testét szimbolikusan a saruját.
Ha a Bibliában tanulmányozzuk a prófétai elhívások kisérő jelenségeit szinte minden prófétánál találkozhatunk az elhatárolt fény gyöngyökkel való találkozással és az ebből a világból származó menydörgés szerű hanggal, ami Isten szava. A kifejezés másés más, repülő szikra, égő fügefa, izzó érc stb. Aki ismeri a Bibliát gondolom nem akar vitatkozni ezzel.
A legérdekesebb az egészben a Platoni logika, ami a dolgokat két alapvető osztályba sorollya, az egyik az ideák világa, mig a másik a formák világa. Az idea a gondolatok eszmények világa, a formák pedig a megtestesülő ideák, tehát az anyagok világa. Na most, ha valaminek formája van, akkor az logikusan köüvetkezik hogy annak anyagi tulajdonsággal kell birnia.
Gondolkodjunk közösen. Azt szinte minden vallás elismeri, hogy a megvilágosodás, a spirituális halálélmény atélése egyfajta fényélménnyel és eufórikus tapasztalással írható le a legjobban. Na most a megvilkágosodottak és a vallási felekezetek egy része állitja, hogy a mennyei fény nem amorf, hanem jól elhatárolt formával bír. A platoni logika óta tudjuk, hogy ha valaminek határa, éles kontúrja van akkor az egész biztos nem idea, hanem anyag. Tehát a lelkünket a mennyei világban megtestesitő gyöngynek, valamilyen anyagi tulajdonságokkal is bíró dolognak kell értelmeznünk.
Az egyiptomi értelemezés azt állította hogy mindannyiunk lelke egy-egy csillag az égen. Lehet. (A biblia még tovább is megy ettől, az ószövetség állitása szerint (zsoltárok) mindannyian Istenek vagyunk).
Jézus mondja: ne vesd a gyöüngyöt a disznók elé, úgy is csak eltapossák.
Gnosztikus iratok gyöngy emlitései mind spirituális töltettel bírtak, példa a sok közül: Tamás gyöngy himnusza, ahol a főhősnek el kell menni e egyiptomba ahol is miután kiszabadult a test békjójából meg kell találnia az elveszett gyöngyött és azután visszatérnie a pártus hercegségbe.
A buddhizmus amorf, azaz alaktalan fényélménynek írja le a megvilágosodást. (Bár a budhizmus a halálélményt és az androgün isteni álapotban való feloldódást teljesen összemossa. Tehát Buddha eredeti tanitása nem tesz különbséget a megvilágosodás mint halálélmény, és a teljes megsemmisülés mint Istenben történő feloldódás között, később a budhista mesterek bevezetik a bardo, mint köztes lét fogalmát ahol a lélek az ujjászületések között tanyázik, elmélkesdik a sorsán. Az ő bardójuk a mi menyországunkhoz hasonló hely, csakhogy nálunk a lélekvándorlás tanát a gnosztikus felekzeteken kivül nem mondja ki szinte senki, bár senki nem vitatja, hogy Mózes egyiptomi nevelésű főpap volt...)
Krisna: valóságban tudatlan e téren, tehát spirituálisan nem beavatott.
Ajánlott olvasmány Platon és a platonikus filozófia, kiemelve Plótinosz munkásáága, aki azt feszegeti miért szál alá a testbe a lélek. Tanulságos olvasmány lenne mindenkinek.
A téma persze nem összekeverendő a föld rengeteg népénél kialakúlt napkultuszokkal, ezek nagyjánál ugyanis a Napot, mint égitestet imádták a teremtés egyedülvaló isteneként (pl: Ehknaton Aton kultusza egyiptomban, ami bár egyistenhitre törekedett, mégis bálványimádás volt, hiszen anyagott, anyagi természetett tett meg Teremtő Istenévé), ami a mi kulturánkban bálványimádásnak számit. Persze az ókorban még nem tudták hogy a mi napunk csak egy a többi csillag közül, igy ennek az égitestnek sokkal több jelentőséget tulajdonitottak.
Ha már elfogadjuk azt az állítást, hogy a lélek a mennyekbeni állapotában egy éles kontúrral elhatárolt fénygömb akkor a két fő kérdés az alábbi:
1. a fénylő "gyöngy" mozog e és ha mozog akkor milyen tipusú mozgást végez. Mozgásából következtrethetünk e arra hogy a "gyöngy" netán csillag lenne vagy szabadon mozgó jellegéből azt a következtetést kéne levonnunk, hogy a gyöngyben éllet van és igy valamilyen mikro méretű részecske természetével bír-e?
2. létezik e a tökéletes kör, ha a pi (3,14...) irracionális szám. ha ugyanis a pi véges szám akkor létezik tökéletes kör(a lélek mindenmástól független szabad anyagi jellemzőkkel bíró fény, amiből a tudat alászál a földi testbe). ha esetleg a pi irracionális szám akkor a körünk maxim fonalgombolyag lehet aminek nincs vége. Se kezdete se vége. Tulajdonképpen egy önmagára tekeredett hullám jelenségről van szó, ami a teljes kezdetekbeli androgün Istenállapotnak egy a teremtésben keletkezett formája, ami egyik végén kapcsolatban van a kezdettel, a gombolyag másikvégén kapcsolatban van a véggel.
Hm... hála az internetnek és a regressziós hipnózisnak bárki tanulmányozhatja a halál álapotából származó beszámolókat, igy bár a hiteles élmény elég ritka, mégis kutathatóvá vált az emberiség számára.
Hogy miért fontos ez? Nos, ha a túlvilági lelkünket szimbolizálhatjuk egy önmagára tekeredő gömbszerű hullámmal - ami jellegénél és két végénél fogva kapcsolatban van a múltal és a jövővel, miközben a jelenben él és gömb) akkor nem vállik butasággá a prófétikus vallások kérdése, tehát a testbe költözött gyömgy tudat tényleg képes lehet a jövő eseményeinek a kinyilatkoztatására.
Az megint más kérdés hogy a mennyekbe vezető ajtót ki vagy mi nyitja meg, pl: Isten, drogok, transzállapot, hipnózis, fizikai vagy lelki trauma, esetleg spirituális érdem, vagy a prófétai képesség.
Na most, az emberi tudás megállíthatatlanűl fejlődik és hála a regressziós hipnózis területén elért komoly fejlődésnek, nem elképzelhetetlen, hogy az emberiség a következő 500-1000 évben képes lesz megnyitni az információáramlásnak a mennyei csatornáit, aminek a jelentősége sokkal de sokkal nagyobb mint a kerék feltalálása vagy az atomenergia feltalálása.
Egy példát mondok. megnyilna számunkra a távolságtól független telepatikus kommunikáció, mivel az analógia nem az, hogy új kapcsolatott kellene kreálnunbk két földi, tehát evilágból való emberi lény között, hanem CSAK meg kellene nyitnunk az ajtót, a már MEGLEVŐ kapcsolatnak . (spirituális tapasztalás hogy a túlvilági gyöngy lelkek telepatikusan tartanak egymással kapcsolatat és ezen kapcsolatoknak (Dr,Young kollektiv tudatalatija) része sugárzódik le, szivárog le mintegy ösztön formájáéban az emberi testbe. Képzeljük el azt a világot ahol fel sem kéne hívnunk az édesanyánkat, csupán elég lenne rá gondolni és már is kapcsolatba lépnénk vele... netán a Az akkori "jelen" állapotából -mint a zsidókersztény próféták - megláthatnánk a jövőt... hátborzongató.
A dolgok filozófiai indoklása tehát adott és létezik, a gyakorlat ugyan még csak a szárnyát bontogatja a pszichológia regressziós hipnózisában és a telepátiában, de e két "tudomány" egyszer remélhetőleg össze fog érni és akkor gyökeresen megváltozik majd az emberek közötti kommunikáció és a gyöngyök nyelve új életre kell.
