Geta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Geta mellszobra

Geta (teljes neve: Publius Septimius Geta) 209 és 211.február. 4.-én történt meggyilkolásáig Caracalla társcsászára a Római Birodalomban.

Tartalomjegyzék

1 Családi körülményei
2 Ellenségessége Caracallával
3 A társuralkodás
4 Geta meggyilkolása
5 Kortársi vélemények
6 Felhasznált források

[szerkesztés] Családi körülményei

Septimius Severus és Julia Domna (aki egy szíriai főpap lánya volt) fiatalabb gyermeke, Caracalla öccse. Született: 189. március.7.-én Észak-Afrikában, ahol apja helytartó volt. 197-ben gyermekként elkísérte szüleit és testvérét a parthus háborúba. 198-ban apja Ktésziphonnál kivívott győzelme után Caesarrá nevezte ki, amikor idősebbik fia Augustus lett. 199 és 202 között a Római Birodalom keleti területeit utazta be. 203 és 204 között apjával és bátyjával szülőföldjére, Észak-Afrikába utazott. Geta első alkalommal (a második konzulságát töltő) Caracalla társkonzulja lett. A két testvér közötti viszony már ekkor ellenséges volt.

[szerkesztés] Ellenségessége Caracallával

A császár Septimius Severus mindent elkövetett, hogy két fiát a gyermekkoruktól tartó ellenségeskedésből összebékítse. 205 és 207 között idejének nagy részét fiaival együtt Campaniában töltötte, ennek érdekében neveztette ki 208-ban őket társkonzullá. 209-ben átvette Britannia tartomány irányítását és teljes címe Imperator Caesar Publius Septimius Geta Pius Augustus lett majd egy év múlva a diadalmas Britannicus jelzőt is megkapta.

[szerkesztés] A társuralkodás

Severus 211-ben bekövetkezett halála után Caracalla és Geta társ-Augustus lett, de ellenségeskedésük erősödött. A viszony romlásában a kortársak szerint Caracalla vitte a kezdeményező szerepet, öccse véleményét állandóan figyelmen kívül hagyta. Severus tanácsadói és a hadsereg is Geta támogatója volt. Apjuk hamvaival anyjuk Julia Domna kíséretében a fővárosba igyekeztek, ahol apjuk temetése és istenné avatása után mindketten erős katonai védelmet szervezve külön éltek. Előterjesztettek egy a birodalom területi felosztását tartalmazó tervet, ami Európát Caracalla, míg Ázsiát Geta fennhatósága alá helyezte, de anyjuk félve befolyásának csökkenésétől, ennek végrehajtását ellenezte.

[szerkesztés] Geta meggyilkolása

Caracalla a Saturnalia ünnepségeit akarta felhasználni testvére meggyilkolására, de terve kiszivárgott és Geta megerősítette testőrségét. Caracalla azt javasolta anyjának, hogy hívja meg mindkettőjüket fegyvertelenül magához kieszközölni az összebékülést. 211. február. 4.-én, amikor Geta belépett a találkozás helyszínéül szolgáló terembe, Caracalla centurióinak egy csoportja behatolt oda és Getát lekaszabolták. Caracalla azzal vádolta öccsét, hogy összeesküvést szervezett ellene. Egyes légiók kezdeti ellenkezése ellenére Caracalla megszerezte a testőrség és a szenátus támogatását. Geta nevét a feliratokból kivakartatta, támogatóit – így a gyilkossággal szembeszegülő Papinianus (preafectus praetorio) kiváló jogtudóst is – kivégeztette.

[szerkesztés] Kortársi vélemények

A történetíró Cassius Dio elítélte ifjúkori kicsapongásai miatt. Aurelius Victor szerint – Caracallával ellentétben – előzékeny és kiegyensúlyozott fiatalember volt. A Historia Augusta azt írja róla, hogy "...Bátyja mindig gyűlölte, ő tekintetbe vette apja véleményét és anyjával sokkal gyengédebb viszonyban volt, mint bátyja."