Geophaginae
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
|||||||||||||||||
 Geophagus surinamensis
|
|||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
A Geophaginae a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe és a Cichlidae családjába tartozó alcsalád. A Geophaginae alcsalád a Dél-amerikai cichlids fajok között egy óriási nagy törzsfejlődési összefutás, ezért maga az alcsaládi elnevezés egy ichthyológiai gyűjtőnév. Az új technika, a molekuláris genetikának köszönhetően a neotrópusi cichlids fajok, (különösen az afrikai endemikus fajok), és a Dél- amerikai Geophaginae, valamint a Cichlasomatinae alcsaládba tartozó összes faj és halnem rendszertani besorolása szinte napról-napra változhat.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Rendszerezés
Cichlidae (Teleostei: Perciformes)
- Geophaginae
- Acarichthyini
- Crenicaraini
- Geophagini
[szerkesztés] Acarichthyini klád
- Acarichthys (Eigenmann, 1912)
- A. heckelii (Müeller & Troschel, 1848)
- A. subocularis (Cope, 1878)
Maga az Acarichthys név a latin Acara, és egy ógörög főnévből (ikthys = hal) szóösszetételből fakad. A halnem első osztályozása az Osztrák J. Jakob Heckeltől származik (1840), még Heckelius -thayeri néven (Ichthyológia története: J. J. Hackel & J. Agassiz & F. Steindachner). E két halnem külső megjelenése hasonló a Geophagus fajokhoz azzal különbséggel, hogy a külső fülcimpájuk teljesen hiányzik (Kullander & Nijssen, 1986). A földrajzi szétosztásuk szerint megtalálhatóak egész Amazóniában pl. Rio-Putumayo, Rio-Branco vízrendszere, Peruban és Venezuelában (Rio-Essequibo).
- Guianacara (Kullander and Nijssen, 1989)
- G. geayi (Pellegrin, 1902)
- G. sphenozona (Kullander & Nijssen, 1989)
- G. owroewefi (Kullander & Nijssen, 1989)
- G. oelemariensis (Kullander & Nijssen, 1989)
- G. stergiosi (López-Fernández, Taphorn & Kullander, 2006)
- G. cuyunii (López-Fernández, Taphorn & Kullander, 2006)
- G. sp. 'Red cheek'
A Guianacara halnem (syn: Oelemaria), a nevüket az elsőként leírt előfordulási helyükről kapták (Rio-Oelemaria), a név előtagja egy Dél-amerikai ország neve: Guiana. Ehhez társul egy rag az Acara szóból: acará. Földrajzi szétosztásuk szerint megtalálhatóak Guianában a Rio-Cuyuni vízrendszerben, az Amazonas medencében (Rio-Branco, Rio-Trombetas) és az Orinoco medencében (Rio-Caroni).
[szerkesztés] Crenicaratini klád
- Biotoecus (Eigenmann & Kennedy, 1903)
- Biotoecus opercularis (Steindachner, 1875)
- Biotoecus dicentrarchus (Kullander, 1989)
A Biotoecusok földrajzi szétosztásuk szerint megtalálhatóak a brazíliai Rio-Branco és a Rio-Negro vízrendszerében, valamint Kolumbiában a Rio-Orinoco rendszerhez tartozó Rio-Bita (Puerto Carreno) nevű kis patakban. Az összes Biotoecus faj kivétel nélkül az un. feketevízű (biotos) folyókban és patakokban él, innen kapták a nevük első részét, a név másik fele oikos, amely házat jelent. Átlagos méretük 8 cm.
- Crenicara (Steindachner, 1875)
- C. punctulata (Günther, 1863)
- C. elegans (Steindachner 1875)
- C. latruncularium (Kullander & Staeck, 1990)
- Dicrossus (Steindachner, 1875)
- D. maculatus (Steindachner, 1875)
- D. filamentosus (Ladiges, 1958)
- D. gladicauda (Schindler & Staeck, 2008)
- D. sp. "Rio Negro" (Römer & Schneider & Windisch 1991)
- D. sp. "Tapajos" (Warzel 1992)
[szerkesztés] Geophagini klád
- Apistogramma (Regan, 1913)
|
|
- Apistogrammoides (Meinken, 1965)
- Apistogrammoides pucallpaensis (Meiken, 1965)
- Biotodoma (Eigenmann & Kennedy, 1903)
- Biotodoma cupido (Heckel, 1840)
- Biotodoma wavrini (Gosse, 1963)
- Geophagus (Heckel, 1840)
- G. altifrons (Heckel, 1840)
- G. megasema (Heckel, 1840)
- G. proxima (Castelnau, 1855)
- G. obscura (Castelnau, 1855)
- G. crassilabris (Steindachner, 1876)
- G. camopiensis (Pellegrin, 1903)
- G. pellegrini (Regan, 1912)
- G. harreri (Gosse, 1976)
- G. brachybranchus (Kullander & Nijssen, 1989)
- G. brokopondo (Kullander & Nijssen, 1989)
- G. argyrostictus (Kullander, 1991)
- G. taeniopareius (Kullander & Royero, 1992)
- G. grammepareius (Kullander & Royero, 1992)
- G. abalios (López-Fernández & Taphorn, 2004)
- G. winemilleri (López-Fernández & Taphorn, 2004)
- G. dicrozoster (López-Fernández & Taphorn, 2004)
- G. gottwaldi (Schindler & Staeck, 2006)
- Surinamensis csoport (López-Fernandez, 2004)
- G. surinamensis (Bloch, 1791)
- G. parnaibae (Staeck & Schindler, 2006)
- G. sp. "Altamira"
- G. sp. "Pindare"
- G. sp. "Red Head Tapajos"
- Geophagus-steindachneri (Eigenmann & Hildebrand, 1910) -csoport (incertae sedis) (Kullander, 1986).
- Geophagus-brasiliensis (Quoy & Gaimard, 1824) -csoport (incertae sedis)(Kullander, 1986)
- Geophagus brasiliensis iporangensis (Haseman, 1911)
- Gymnogeophagus (Miranda Ribeiro, 1918)
- G. gymnogenys (Hensel, 1870)
- G. labiatus (Hensel, 1870)
- G. rhabdotus (Hensel, 1870)
- G. balzanii (Perugia, 1891)
- G. australe (Eigenmann, 1907)
- G. meridionalis (Reis & Malabarba, 1988)
- G. lacustris (Reis & Malabarba, 1988)
- G. setequedas (Reis, 1992)
- G. che (Casciotta, Gómez & Toresani, 2000)
- G. caaguazuensis (Staeck, 2006)
- G. sp. "Blue Lips"
- G. sp. "Blue Neon"
- G. sp. "Catalancito"
- G. sp. "Cuña Pirú"
- G. sp. "Formosa"
- G. sp. "High dorsal"
- G. sp. "La Pedrera"
- G. sp. "Rosario"
- G. sp. "San Borja"
- G. sp. "Verna"
- Mazarunia (Kullander, 1990)
- Mazarunia mazarunii (Kullander, 1990)
- M. sp. "Red Patwa"
- Mazarunia mazarunii (Kullander, 1990)
- Mikrogeophagus (Meulengracht-Madson in Schiötz & Christensen, 1968)
- M. altispinosa (Haseman, 1911)
- M. ramirezi (Myers & Harry, 1948)
- Satanoperca (Günther, 1862)
- S. jurupari (Heckel, 1840)
- S. aff. jurupari
- S. acuticeps (Heckel, 1840)
- S. daemon (Heckel, 1840)
- S. pappaterra (Heckel, 1840)
- S. leucostictus (Müller & Troschel, 1849)
- S. mapiritensis (Fernández Yépez, 1950)
- S. macrolepis (Günther, 1862)
- S. lilith (Kullander & Ferreira, 1988)
- S. jurupari (Heckel, 1840)
- Taeniacara (Myers, 1935)
- Taeniacara candidi (Myers, 1935)
