Garfield rémes-krémes éjszakája
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A Garfield rémes-krémes éjszakája a Garfield-rajzfilmek 1985-ös, mára klasszikussá vált darabja.
Eredeti angol címe: Garfield's Halloween Adventure, vagy Garfield in Disguise, ami magyarul Garfield mindenszenteki kalandja, illetve Garfield álruhában.
| Garfield rémes-krémes éjaszakája | |
 |
|
| Rendező: | Phil Roman |
|---|---|
| Producer: | Phil Roman Jaye Poynor |
| Forgatókönyvíró: | Jim Davis |
| Főszerepben: | Lorenzo Music Thom Huge Gregg Berger C. Lindsay Workman Desirée Goyette |
| Zene: | Ed Bogas Desirée Goyette |
| Vágó: | Mark R. Crookston Sam Horta |
| Gyártó: | Paws |
| Nyelv: | angol |
| IMDb | |
Főcímdal:
- This is the Night, énekli Lou Rawls
Betétdalok:
- What Should I Be?, énekli Lorenzo Music
- Over the Raging Sea We Go (a kalóz dal), énekli Lorenzo Music
- Scaredy Cat, énekli Lou Rawls és Desirée Goyette
[szerkesztés] A film
Garfield (Lorenzo Music) egyik reggel a tévét nézve Binky bohóc (Thom Huge) műsorán unatkozik, egész addig amíg Binky fel nem hívja a figyelmét egy számára igen fontos dologra: „Jó formában kell lennetek srácok, mert ma van a csodálatos este amikor összegyűjthettek mindenféle édességet!”. Mindenszentek (az angolszász területeken Halloween) napja közeleg, amikor a gyerekek ijesztő maskarákba öltözve járják a házakat, s ahol a lakóktól cukrot, csokoládét kapnak. „Mindenszentek a kedvenc ünnepem! – áradozik Garfield – Nem olyan mint más lankadt ünnep. Ilyenkor nem szúródik fenyőtű a talpamba, nincsenek buta nyulak, meg tűzijáték, meg rokonok csak cukor!”.
Kezdésképp ráijeszt még Jonra (Thom Huge) és Odie-ra (Gregg Berger), s belekóstól a tökbélbe, ami a lasagnára emlékezteti. Végül úgy dönt, hogy Odiet is magával viszi, s kétszer annyi édességet tölthetnek meg, noha szerinte a kutya „olyan buta, hogy csak székre állva tudja emelni az intelligencia szintjét”. Odienak úgy magyarázza el mindezt, hogy a jó kis kutyáknak kötelességük segíteni mindenszentekkor a cicákat cukrot szerezni, s ha ügyes egy nagy tábla csokit kap. Odie nyomban rááll. Jon lim-lomja közt pedig találnak régi kalóz jelmezeket, a gazdájuktól kapnak két zsákot és elindulnak.
Éjjel van, s sok jelmezes alakkal talákoznak, akik között vannak igazi szellemek, szörnyek és rémalakok is. Közben mindkét zsák megtelik, de Garfield nem éri be ennyivel, még többet akar, s nem állhatja útját még a folyó sem. Beszállnak egy Caroline nevű csónakba, ahol Rőtszakáll kalózkapitány, azaz Garfield átveszi a parancsnokságot. De nem érnek a másik partra, Odie kiejti az evezőket és folyón lefelé haladnak, míg végül egy szigetre érnek, ahol egy öreg kísérteties ház áll. A ház bár magányosnak tűnik, de a kandallóban tűz ég. Ott találkoznak egy vén emberrel (C. Lindsay Workman), aki elmeséli nekik azoknak a kalózoknak a történetét, akik itt a házban ásták el a mindenütt összerabolt kincseket. A kalózok megfogadták, hogy száz év múlva, még a sírból is ki kellnek, hogy eljöjjenek a kincsért. A nap ma jött el, mindenszentek estéjén, s pontosan éjfélkor. Éjfélig már csak öt perc van, s Garfieldék készülnek tovább állni, de a vén ember ellopja a csónakukat, amelyben az édesség is van. A kalózok megérkeznek, megtalálják a kincset, de sajnos Garfieldot és Odiet is. A két állat megpróbál úszva elmenekülni, de a vízben jön rá Garfield, hogy nem is tud úszni. Odie ellenben kimenti és kievickélnek a partra. Ott megtalálják a Caroline-t és az édességet is. Így minden jól végződött, Garfield pedig, amiért Odie megmentette, olyat tesz ami meredeken ellenkezik a jellemével és neki adja a fél zsákmányt.
A rajzfilm ma már klasszikusnak számít. Lou Rawls afroamerikai énekes hangjával jazz számok is hallhatók.
