Galerius palotája Gamzigrad-Romulianában
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
||||
| Adatok | ||||
| Ország | Szerbia | |||
| Típus | Kulturális helyszín | |||
| Kritériumok | {{{kritériumok}}} | |||
| Felvétel éve | 2007 | |||
| Elhelyezkedése |
  Gamzigrad-Romuliana, Galerius palotája
|
|||
Gamzigrad a Dunától délre, Zaječar közelében fekvő szerb város.
A gyógyfürdő közelében találhatók a Felix Romuliana elnevezésű római komplexum romjai. Az erődben folytatott régészeti feltárások egy különlegesen finom mozaikokkal díszített, fürdőkkel és nagyszabású kapukkal ellátott palota maradványait hozták a felszínre. A gamzigradi Felix Romuliana feltételezések szerint Gaius Galerius Valerius Maximianus római uralkodó egyik rezidenciája lehetett a 3. század végén és a 4. század elején.
A helyszínen olyan fontos leleteket találtak, mint az egyiptomi rózsaszín kőből, az úgynevezett porfírból készült uralkodói arcképek, illetve az épületegyüttes korának meghatározását segítő pénzérmék.
A hely 2007-ben került a Világörökségek közé.[1]
A város területe 6,5 ha, és kb. 20 tornya van.
[szerkesztés] Története
A palota első írásos emléke 1845-ből van. Ekkor jegyezte fel Herder báró az útirajzában, melynek címe: Bányászati út Szerbiában ("Рударски пут по Србији"). Ezután egy osztrák régésznek kelti fel az érdeklődését Felix Kanitz, aki 1860-ban ezen a vidéken járt. A század vége felé több írás is megjelent a palotáról. A második világháború után ismét nagy érdeklődés kisérte Gamzigradot. 1950-ben Đurđe Bošković (Ђурђе Бошковић) egy új várfalat talált meg.
1953-ban kezdődtek meg a feltárások. A várfal mellett néhány palotát és templomot is találtak. A Galerius palotája a 3. században épült. Hasonló palotákat láthatunk Splitben, Kis-Ázsiában és Szicíliában.
A régészeti leletek alapján 6 szakaszra oszthatjuk Gamzigrad építését:
- Ókori település (1. és 2. század)
- Római település (Villa Rustica) (2. század)
- Római udvar 3. század vége - 4. század eleje.
- Egyházi birtok (5. század)
- bizánci település (5-7. század)
- középkori város (9. század)
- török település (14-15. század)
A város első lakói a várfal északi részén telepdtek le. A leletek között találhatóak kőbalták a Kr. e. III. évezredből, továbbá bronzeszközök a Kr. e. II. évezredből és a vaskorból is.
A Kr. u. III. században Gamzigrad déli részén nagy mezőgazdasági birtokokat építettek fel. Itt fellelhetőek egykori épületek, melyek valószínűleg a jószág és a növények őrzésére szolgáltak (istállók, raktárak). A IV. század közepén elnéptelenedett, majd 380-ban újra benépesült a település. Mivel az ókornak ebből az idejéből nincsnek régészeti leletek, ezért nem tudni hogy a rómaiak melyik törzsekkel találkoztak (egyes feltételezések szerint legyengült tribál közösségek voltak itt).
Az V. században Gamzigrad ismét elnéptelenedik a hunok támadása miatt 441-ben. A VI. században az avarok népesítik be a vidéket. 615 körül ismét néptelen lesz, majd a X. században a bizánciak foglalják el. A török húdítások idején a várromok menedékhelyként szolgáltak.
