Gízai Nagy-piramis
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A gízai Nagy-piramis (más néven Hufu-piramis vagy Kheopsz-piramis, ókori nevén Ahet Hufu, „Hufu fényhegye”) () az egyiptomi óbirodalmi Hufu (görögösen Kheopsz) fáraó által építtetett piramis. Ez a legrégebbi és egyben az egyedüli fennmaradt épület az ókori világ hét csodája közül.
Hufu piramisa az egyiptológusok szerint i. e. 2560 körül épült, és a munkálatok körülbelül húsz év alatt fejeződtek be. A piramis eredetileg a fáraó síremlékének készült, ezért Hufu fáraó piramisa néven is ismert (bár a fáraót végül nem ide temették). Hufu (i. e. 2551–2528) elhatározta, hogy elődei hagyományát követve csodálatos sírboltot építtet magának.
A kínai nagy fal mellett Hufu síremléke a legnagyobb ismert emberi építmény.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Tájolása és külső méretei
A piramis oldalai az égtájakhoz igazodnak, attól való átlagos eltérésük mindössze 3 fokperc és 6 fokmásodperc (1 fokperc = 1 fok 60-ad része). Az alap 2,1 cm-es hibahatáron belül tökéletesen vízszintes. Az oldalak dőlésszöge 51 fok 50 fokperc 40 fokmásodperc. A piramis oldalainak hossza: északi oldal: 230,26 m, déli oldal: 230,45 m, keleti oldal: 230,39 m, nyugati oldal: 230,3 m. Az újabb mérések szerint az oldalak egymástól való eltérése ennél is kisebb, mindössze 4 cm.
[szerkesztés] A tájolás csillagászati elmélete
Mivel írásos feljegyzés nem maradt a piramis építéséről, ezért több elmélet született a piramis tájolásának módszeréről.
A csillagászati módszer szerint a pontos északi irány kijelöléséhez először egy kör alakú, nem túl nagy és nem túl magas falat húztak fel, amiben egy csillagász tartózkodott. Éjszaka egy tetszőleges csillag felkelését és lenyugvását megfigyelve a csillagász megjelölte a fal tetején ezek pontos helyét, majd a kör középpontját összekötötte a két megjelölt ponttal. A két pont távolságát megfelezve megkapta a pontos északi irányt.
A módszerhez „csupán” tökéletesen vízszintes fal, kör és függőleges szükséges, és természetesen éles szem mindezek kijelöléséhez. Elképzelhető, hogy a pontosság érdekében a mérést egymás után többször megismételték.
[szerkesztés] A piramis építése
A piramis mészkőtömbökből épült, súlya hozzávetőlegesen eléri a 6 000 000 tonnát, ezért az építők fontosnak tartották, hogy kemény sziklatalajt válasszanak alapzatul, amely képes megtartani ezt a hatalmas terhet.
Az építés folyamatáról az ókori görög történetíró Hérodotosz i. e. 5. századból ad leírást. Szerinte a piramis elkészítésén 20 000 munkás dolgozott 20 éven keresztül.
Egy új elmélet szerint elképzelhető, hogy a piramist a helyszínen előállított betonból öntötték.[1]
[szerkesztés] A piramis szerkezete
A piramis magassága 146,6 méter, kívülről eredetileg fehér mészkőlapok borították, ami mára már nem látható. A hatalmas piramis belsejében egy szerteágazó folyosórendszer húzódik.
[szerkesztés] A Király Kamrája
Az építmény közepén megbúvó, kelet-nyugati irányban 10,50 méter hosszú, észak-déli irányban 5,2 méter széles és 5,80 méter magas termet, a Király Kamráját egy 47 méter hosszú folyosón, a Nagy Galérián keresztül lehet elérni. A termet drága márványborítás fedi, ám a kövek felületét nem díszítik faragások. A Király Kamrájának közepén egy hatalmas, nyitott márvány szarkofág áll, ez az uralkodó sírhelye.
A szarkofág mintegy 5 cm-el szélesebb, mint az ide vezető folyosó, ezért azt már a kamra építésekor el kellett helyezniük.
A szarkofág a piramis központi tengelyén fekszik.
[szerkesztés] Forrás
- ^ Betonból öntötték az egyiptomi piramisokat? (Index, 2008. február 5.)
- Kevin Jackson, Jonathan Stamp: Piramis - túl a képzeleten (A Gízai nagy piramis), Alexandra kiadó (a mű eredeti címe: Pyramid, kiadta a BBC Worldwide Ltd., London, 2002)
Ókorportál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap
 |
Ez az ókori tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
