Fritz Lang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Fritz Lang (Ausztria, Bécs, 1890. december 5. – USA, Kalifornia, Los Angeles, 1976. augusztus 2. ) osztrák származású német filmrendező, forgatókönyvíró és producer. A német filmgyártás egyik legmeghatározóbb egyénisége. Filmjei által a német film széles nemzetközi közönséget hódított meg és a hollywoodi filmek komoly vetélytársává vált.

Tartalomjegyzék 1 Élete 1.1 Amerika 1.2 Ismét Németországban 1.3 Utolsó évek 2 Válogatott filmjei 3 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Élete

Apja nyomdokaiban építészetet tanult. 1911-ben kétéves világkörüli útra indult. Párizsban festészetet tanult, és rajzok készítéseiből tartotta fenn magát. Az I. világháború kitörésével bevonult az osztrák hadseregbe. A fronton megsebesült. 1918-ban Berlinbe költözött, ahol forgatókönyveket írt és 1919-től rendezőként dolgozott. 1920-ban feleségül vette a híres írónőt, Thea von Harbout, ezt követően az összes német filmjét feleségével közösen írta. A kriminálpszichológia iránti vonzódása már a Dr. Mabuse, a játékos (1922) című filmjében megmutatkozik. Ebben a filmben a főhős egy gonosz, ám zseniális tudós, aki korlátlan hatalmat akar birtokolni a társadalom felett. Mabuse könnyen manipulálja az értéktőzsdét, csábítja a nőket és pszichológiai terrort vet be annak érdekében, hogy tehetős áldozatai tönkremenjenek. Elkerülhetetlen bukását egy nő okozza, aki a tébolyba kergeti Mabusét, méghozzá úgy, hogy látomásait, melyben Istennek képzelte magát, maga ellen fordítva azt képzeli, egykori áldozatai feltámadtak, hogy őt felelősségre vonják. A nibelungok (1924) és a Metropolis (1926) nemzetközi közönség számára készített monumentális filmeposzok voltak. Csodálatos képi és mesterséges világuk megggyőző ereje miatt figyelemre méltó alkotások. A Siegfriedben és A nibelungok első részében meghatározóak a geometriai formák, ellentétben a Kriemhilda bosszújával melyben az aszimmetria teljes káosza dominál. Lang első hangosfilmjében, az M-Egy város keresi a gyilkostban (1931), Peter Lorre gyermekgyilkost alakít, aki rettegésben tartja az egész várost, sorozatban követi el a rémtetteit. A rendőrség és az alvilág jeleneteinek képeit egymásba vágta, hangsúlyozva ezzel a két szervezet erőviszonyait, a köztük fennálló versengést, hogy elfogják a személyt, aki mindkettejük érdekeit megsértette. A náci cenzúra nem engedte a Dr. Mabuse végrendeletének (1932) bemutatását. Lang elmondása szerint Joseph Goebbels magához hívatta, a filmről szinte nem beszélt, de közölte, hogy Hitler azt akarja, hogy Lang legyen a náci filmipar vezetője. Lang azonnal elhagyta Németországot és Párizsba menekült. Elvált Theodorától, aki szimpatizált az új rezsimmel.

[szerkesztés] Amerika

1934-ben az MGM szerződést ajánlott fel neki. Hollywoodba költözött és 1936-tól 20 éven át huszonkét amerikai filmet készített szinte mindig más stúdiónál. Az MGM-szerződés előtt behatóan tanulmányozta az amerikai kultúrát. Megállapította, hogy az amerikai közönség hétköznapi embereket kedvel a vásznon. Elkészítette a Téboly című filmjét, amiben egy férfit tévedésből tartóztatnak le és gyanúsítanak meg egy gyermek elrablásával és meggyilkolásával. A főszereplőnek sikerül bosszút állnia megvádlóin, de elveszti családját és szerelmét. Lang német filmjeiben a nézők jóval tájékozottabbak, mind a szereplők. Ez a fajta „mindentudás” eltűnik amerikai filmjeiből, ahol a közvetett bizonyítékok fontos szerepet játszanak és a látszat úgyanúgy megtévesztik a szereplőket, mint a nézőket. Néhány szokatlan western és náciellenes filmsorozat után Lang három filmet forgatott Joan Bennet főszereplésével. A Nő az ablakban sikerének következtében Bennet férje, Walter Wangen producer társult Langgal, aki így továbbra két film noirt készíthetett, melyben végzetszerű álomképeket jeleníthettek meg félreérthetetlenül pszichoanalitikus megközelítésben. A Scarlet Street (1945) Jean Renoir A szukájának 1931-es átdolgozása és a Titok ajtó mögött (1947). Lang ötvenes évekbeli filmjeiben élesen bírálja az amerikai médiát. Figuráit fokozott távolságtartással mutatja be, hogy a néző ne azonosulhasson velük a szokásos módon, és inkább a film felépítésével, vágásokkal, mise-en-scène effektekkel befolyásolja a közönséget. E periódusban a legsikeresebb alkotása a A búcsúlevél, ami kizárólag Gloria Grahame és Lee Mravin zseniális alakításának köszönhetően nem vált teljesen személytelenné.

[szerkesztés] Ismét Németországban

Lang rövid időre visszatért Németországba, hogy három filmet forgathasson. Az esnapuri tigrist (1959), a A hindu siremléket (1959) és egy harmadik Mabuse filmet, Dr. Mabuse ezer szemét (1960). Ezek a filmek tele vannak régebbi filmjeiből vett utalásokkal. 1963-ban saját maga alakította Jean-Luc Godard Megvetés című filmjében a rendezőt, aki kitart amellett, hogy kifejezésre juttathassa vízióját a filmvásznon.

[szerkesztés] Utolsó évek

Nyugdíjas éveire visszatért Hollywoodba. Forgatókönyveket írt, de többet nem rendezett.

[szerkesztés] Válogatott filmjei

• Az aranytó, A pókok I. része (Die Spinnen 1.: Der Goldene See, 1919)
• A gyémánthajó – A pókok 2. része (Die Spinnen 2.: Das Brillantenschiff, 1920)
• Az éjféli vándor (Der Müde Tod, 1921)
• Dr. Mabuse, a játékos (Dr. Mabuse, der Spieler, 1922)
• A Nibelungok (Die Nibelungen, 1924)
• Siegfried
• Kriemhilda bosszúja (Kriemhields Ravhe)
• Metropolis (1927)
• Kémek (Spione, 1927)
• A Hold asszonya (Frau im Mond, 1929)
• M-egy város keresi a gyilkost (1931)
• Dr. Mabuse végrendelete (Des Testament der Dr. Mabuse, 1932)
• Téboly (Fury, 1936)
• Csak egyszer élünk (You Only Live Once, 1936)
• Te és én (You and Me, 1938)
• Jesse James visszatér (the Return of Frank james, 1940)
• Wastern Union (1940)
• Embervadászat (Main Hunt, 1941)
• A hóhér halála (Hangmen Also Die, 1942)
• A rettegés minisztériuma (Ministry of Fear, 1944)
• Nő az ablakban (The Women in the Window, 1944)
• Scarlet street (1945)
• Titok az ajtó mögött (Secret Beyond the Door, 1947)
• Rancho Notorius (1951)
• A búcsúlevél (The Big Heat, 1953)
• Emberi vágy (Human Desire, 1954)
• Moonfleet (1955)
• Amíg a város alszik (While the City Sleeps, 1955)
• Minden kétséget kizárólan (Beyond a reasonable Doubt, 1956)
• Az esnapuri tigris (Der Tiger von Eschnapur, 1959)
• A hindu síremlék (Das Indische Grabmal, 1959)
• Dr Mabuse ezer szeme (Die Tausend Augen des Dr. mabuse, 1960)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Fritz Lang a PORT.hu-n
• Fritz Lang az Internet Movie Database oldalain