Friedrich List
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Friedrich List (Reutlingen, 1789. augusztus 6. – Kufstein, 1846. november 30.) német közgazdász, gazdaságpolitikus.
Tartalomjegyzék[elrejtés] |
[szerkesztés] Életrajza
Apja tehetÅ‘s bÅ‘rműves volt. Ãgy iskolai tanulmányai befejezése után, 15 évesen annak műhelyében kezdett dolgozni. Két év múlva Ãrnoknak adták, és hamarosan elindult felfelé a württembergi királyság hivatalnoki szamárlétráján. Másfél évig jogot tanult a thübingeni egyetemen, a hivatalnoki karriert mint számvevÅ‘széki tanácsos fejezte be a királyság fÅ‘városában, Stuttgartban. 1817-ben kinevezték a thüringiai egyetemre az „államigazgatás gyakorlata†professzorának. Reformista nézeteinek propagálása miatt zavarkeltéssel vádolták, pedig már a württembergi parlament képviselÅ‘je volt. A bÃróság 10 havi elzárásra Ãtélte, de a börtön elÅ‘l külföldre szökött. KésÅ‘bb a király kegyében reménykedve visszatért hazájába, de börtönbe zárták. Aztán annak fejében, hogy Amerikába emigrál, határidÅ‘ elÅ‘tt kiengedték. 1825 júniusában érkezett feleségével és gyerekeivel New Yorkba. (A Magyar Nagylexikon szerint Párizsban megismerkedett M.J.La Fayette-el, akinek a tanácsára ment Amerikába.) Kezdetben farmerkedett, azután egy német nyelvű újságot szerkesztett, majd ipari vállalkozó lett. Miután gazdaságelméleti nézetei kedvezÅ‘ visszhangra találtak, amerikai állampolgárságot kapott és 1832-ben az Egyesült Ãllamok konzulja lett Lipcsében. Egy újabb párizsi tartózkodás után Augsburgban folytatta nézeteinek terjesztését. Németország elsÅ‘ vasútvonalának megépÃtésére -Lipcse és Drezda között – részvénytársaságot szervezett. A politikai intrikák és a pénzügyi csalárdságok miatt kiábrándult a gründolók gyakorlati tevékenységébÅ‘l. Kudarcai és egzisztenciális bizonytalansága miatt lett öngyilkos.
[szerkesztés] Közgazdasági nézetei
Németország List idején még feudális széttagoltságban élt. A német földesurak a belsÅ‘ piac szűk volta folytán termékeik értékesÃtése során külsÅ‘, elsÅ‘sorban az ipari forradalom eredményeként egyre bÅ‘vülÅ‘ angol piacra voltak utalva. A német polgárság viszont szenvedett a fejlettebb angol ipar versenyétÅ‘l, s fejletlen volta következtében rá volt szorulva az állam védelmére. List szerint Németország alapvetÅ‘ problémája, hogy miként lehetne a tÅ‘kés fejlÅ‘dést meggyorsÃtani.
List a politikai gazdaságtanban a klasszikus iskola kritikusaként lépett fel. Az angol polgári klasszikus közgazdaságtan gazdasági szabadságra épülÅ‘ elméleti rendszere szerinte Anglia világpiaci fölényét fejezi ki. Ezért List gazdaságelméleti gondolatainak lényege, hogy a szabadkereskedelem csak akkor elÅ‘nyös minden résztvevÅ‘ számára, ha a partnerországok kb. azonos fejlettségűek. Ennek hiányában a gazdaságilag erÅ‘sebb fél kizsákmányolja a gyengébbet, sÅ‘t megakadályozza annak fejlÅ‘dését. Ekkor van szükség a védÅ‘vámokra, amelyek a fejletlenebb ország még gyenge iparát védik a versenytÅ‘l, amÃg az a partner szintjére nem fejlÅ‘dik. List élesen brálta a munkaérték-elméletre épÃtett közgazdaságtant, mivel szerinte az csupán a csereértékkel törÅ‘dik, s ezzel a kereskedÅ‘k szempontjából szemléli a gazdasági folyamatokat. EbbÅ‘l következÅ‘en Listet nem érdekelte különösebben az érték- és jövedelemelmélet. Minden érdeklÅ‘dése a gazdaságpolitikára, elsÅ‘sorban a külkereskedelmi politika kérdéseire összpontosult. List nézeteinek alfája és omegája az ipar fejlesztése volt. Ennek érdekében a német tartományok közötti vámok eltörlését, ugyanakkor közös külsÅ‘ védÅ‘vámok bevezetését szorgalmazta. A közgazdaságtannak szerinte alapvetÅ‘en azzal kellene foglalkoznia, miként lehetne kifejleszteni egy nemzet termelÅ‘erÅ‘it. Ezért a közgazdaságtudományt elsÅ‘rendűen nemzeti tudománynak tekintette, Ãrásait erÅ‘teljes nacionalizmus jellemzi. Adam Smith rendszerét kozmopolitának tartotta. List kidolgozta a gazdasági tér fogalmát, melynek kapcsán azt állÃtotta, hogy a túlnépesedett Németországnak gyarmatosÃtania kell Délkelet-Európa szabad földterületeit. FelhÃvta a figyelmet a közlekedés, fÅ‘ként a vasútépÃtés fontosságára. Felismerte, hogy a termelÅ‘erÅ‘k fejlÅ‘dése nagymértékben függ a fennálló társadalmi viszonyoktól. Ezért hangsúlyozta, hogy a nemzeti érdek felette áll az egyéni érdekeknek, más mint az egyéni érdekek összessége. Az egyének önmagukban ugyanis nem lennének hajlandók áldozatot hozni annak érdekében, hogy a nemzeti termelÅ‘erÅ‘k fejlÅ‘djenek. Ez a feladat List szerint az államhatalomra vár. A védvám-rendszert azonban mégsem tekintette a fejlÅ‘dés örök feltételének. Mihelyt egy elmaradott ország a védvám révén utoléri az élenjáró országokat, a védvám-rendszer helyét a szabad versenynek kell átvennie.
List rámutatott arra, hogy egy adott gazdasági döntésből eredő közvetett gazdasági és társadalmi előnyök, illetve hátrányok is származnak, melyeket Marshall nevezett el külső externáliáknak.
Listnek a klasszÃkus közgazdaságtant nemzeti alapon és az elmaradott országok szempontjából bÃráló tanai erÅ‘sen hatottak Kossuth Lajosra is.
[szerkesztés] Művei
Fő műve: A politikai gazdaságtan nemzeti rendszere.
[szerkesztés] Források
- Magyar Nagylexikon. Magyar Nagylexikon Kiadó 2001.
- Dr. Mátyás Antal: A polgári közgazdaságtan története a marxizmus megjelenése előtt. Tankönyvkiadó 1976.
- A. V. Anyikin: Egy tudomány ifjúkora. Kossuth Könyvkiadó 1978.