Vita:Formatervezés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A Wikipédia:Tudakozó archívuma tartalmaz egy vagy több, e szócikk témájába vágó kérdést és választ. Kattints ide, ha meg szeretnéd tekinteni azokat a lapokat, ahol ilyen kérdés található.

[szerkesztés] Nyersanyag

Formázatlan szöveget áthelyeztem ide a Képzőművészet szócikkből --Adapa 2007. szeptember 15., 22:54 (CEST)

A design feladatai XXI. század első évtizedeiben

Sajnos a mai világban még nem jutott kellő szerephez a design, legalábbis nem mindenki értékeli megfelelően a design által megteremtett szerep fontosságát. Ez egy olyan kreatív iparág, ahol szerencsére Európa vezető szerephez jutott, de sok munkába kerül az élmezőnyben maradni. Európa sokszínű kulturális háttere miatt a designnal kapcsolatos tevékenységek széles körét képes exportálni a világ más tájaira. A nagyobb vállalatok már felismerték, hogy sokszor a design az, ami a vállalkozásban a „hiányzó láncszem”, ugyanis a jövőben ez lesz az a terület, ahonnan a munkahelyek, és az értéktermelés nagy része származik. Ahhoz, hogy a design által nyújtott lehetőségeket maximálisan fel lehessen használni a vállalatoknál, egyaránt fontos a szerepe a designmenedzsmentnek illetve a designvezetésnek. Ha röviden kellene jellemeznünk, csupán egy kérdőszóval a két szerep lényegét, a menedzsment kapná a „Hogyan?”- a vezetés a „Merre?”- kérdőszót. Amíg a menedzsment azért felelős, hogy az éppen adott üzleti helyzetben hogyan reagáljon a vállalkozás, és ehhez eredményes designmegoldásokat dolgozzon ki – lehetőleg- költségtakarékos módon, addig a vezetés azért felelős, hogy a vállalkozás a jövőben merre haladjon és kidolgoznak egy megfelelő, minden szempontot kielégítő designstratégiát, hogy e célt a vállalkozás maradéktalanul elérje. A designmenedzserekre olykor nehéz feladat hárul; ugyanis az esetek többségében a design vezetők feladatait is ők végzik el. Fontos a már említett designstratégia kidolgozása, a jövőkép megvalósítása és az, hogy a sok kiadása vállalatnak megtérüljön, a vállalkozás nyereséges legyen. Azért fontos e két feladatot ellátni, mert ezek nélkülözhetetlenek a gazdaságban; így tudnak kizárólag szem előtt maradni vállalatok, kitűnni a többi konkurens cég közül. Egyszóval: a designnak meghatározó alkotórésznek kell lennie a vállalkozásban.

A design terjedésével, az innováció fogalma is megváltozott. Az új „design vezérelt innováció” nem csupán befektetés, nem csupán a termékről szól, hanem a szolgáltatások és a kommunikáció területeit is felöleli. Nem mindegy például, hogyan vezetnek be egy terméket, illetve hogyan tartják a köztudatban. Még számos helyen, főleg kisebb vállalkozásoknál a gondolkodásmód nem designorientált. Szerintük az innováció csupán abból áll, hogy alacsonyabb költséggel termelnek egy adott terméket. Ahhoz, hogy a vállalkozásokat a design irányába tereljük, a design iránti bizalom erősítése a cél. Ennek elősegítésére jött létre néhány projekt, intézmény. Hogy két példát említsünk, létre jött a DxD (Design for Districts), mely magyarul annyit tesz, hogy Design a kistérségek és régiók számára. Ez egy olyan kísérleti designstúdió, mely arra szolgál, hogy a kisebb vállalkozások szembe tudjanak nézni a középerős piaci igényekkel.

A Design Focus egy olyan kulturális intézmény, egy olyan találkozóhely, ahol a designelképzelések összehasonlítására és részletes megvitatására adódik lehetőség. A cél az, hogy elősegítsék a kutatást és az innovációt, továbbá, fokozzák a versenyképességet. Ez a XXI. században már elengedhetetlen.

A design etikája, filozófiája egyre fontosabbá válik századunkban. Mára már elengedhetetlen, hiszen összekapcsolódott azzal, ahogyan a társadalom, a kultúra és a környezet kölcsönösen egymásra hat. A design eleinte termékvezérelt volt, mára egy teljesen más nézet van kialakulóban; egy jó designhoz nemcsak etikára és tisztességre, hanem kreativitásra, önálló gondolkodásra van szükség. Természetesen a közmegegyezés mellett.

A designerek válasza a gyors termék választéknövekedésre, kiszélesedő piacra a Design For All-ra keresztelt program. („Design mindenkinek”) Ez egy intelligens megoldás arra, hogy kifejezzék az emberek közötti egyenlőséget, mégis elkerülve ezzel a homogenitás veszélyét. Minden ember egyenlő, de mégis egyéniség. Ez a program az emberi sokféleség miatt az egyéni igények kielégítése céljából jött létre. Többféle elnevezés létezik: hívhatjuk még „Univerzális Designnak”, vagy „Inkluzív Designnak”. Az EIDD (European Institute for Design and Disability) egy olyan az Európai Bizottság által támogatott intézet, mely létrehozta a Design For All Díjat. Célja az európai eljárások és termékek elismerése és azonosítása. Az EIDD szükségesnek látta kifejteni e program fontosságát a Stockholmi nyilatkozatával, miszerint: „A jó design segít, a rossz design bénít.”

A designban a minőség teljes koncepciója is mostanra drámaian átalakult, míg régebben a gyakorlati szempontok voltak az elsődlegesek, addig ma már kialakult körülöttünk egy bizonyos biztonsági háló, mely védelemérzetet biztosít. A termék mostanra nem csupán egy tárgy, hanem életstílus. A designt most már tágabb kontextusban kell értelmezni. A funkció fontosságát egyre inkább átveszi az esztétikai érték. Ezért is mondják erre a szakmára, hogy átalakulóban van. A felhasználót jobban be kell vonni a munkába, rugalmasabb munkákra van szükség.

A XX. századi ipari társadalomhoz képest is nagy változáson megyünk keresztül. Ma már ennek inkább átveszi a helyét az információs és tudás társadalma, a vizuális benyomás sokszor sokkal fontosabb szerepet tölt be, mint például a technikai precizitás. Új, vizuális kultúra van kialakulóban: világon mindenütt biztosított a vizuális megjelenés. A design egyaránt kifejezi és közvetíti a múltbéli és a mai európai civilizáció minden tipikus, kulturális és jellegzetes értékét. A kultúrák az eltömegesedés ellen hatnak, ahogyan a termékek is. A globalizáció korántsem jelent egyet a homogenitással. A formatervezők az akadálymentes környezet kialakítására törekednek.

A designgondolkodást nemcsak a design iskolákban kéne oktatni, ugyanígy bele kéne foglalni az általános tananyagba, más felsőoktatásoknál is. Ez azért szükséges, hogy jobban ki lehessen használni, a design által nyújtott előnyöket, lehetőségeket. Egyfajta kreatív szövetségeket kellene létrehozni. A design oktatás terjesztése hatékony eszköz volna a környezetek, folyamatok alakításában is. A design a társadalmi haladás hatékony eszköze is. A designoktatáson belül felmerül az a kérdés, hogy vajon a designoktatás valóban „oktatás”, tehát előre nem látható problémákra, fejleményekre alkalmazható tudás és rugalmasság átadása, vagy inkább beszélünk „szakképzésről”, tehát csakis kizárólag a designon belüli gyakorlatot eredményező képzésről? Mindenesetre a design egy jó lehetőség arra, hogy ösztönözze az oktatást, kialakulóban van egy olyan struktúra, mely azokat a képességetek, kézségeket biztosítja a tervezőknek, amelyre századunkban nagy szükség lehet, például a kreativitást, és a magas szinten összehangolt kommunikációs kézséget.

Dél-Koreában kialakulóban van egy újfajta designstratégia, mely katalizátorként működne, hogy öt éven belül el tudja érni az ország a 20.000 dolláros egy főre jutó GDP-t. Új designközpontok létesítését tervezik a szakemberek és a jövőben az összes elemi-, illetve középiskolában kötelező tananyag lesz a design, a művészeteken keresztül közelítve. Nem kizárólag Dél-Ázsiában játszik fontos szerepet és fejlődik a designkultúra. Szingapúrhoz, Hongkonghoz és Tajvanhoz készül most Kína csatlakozni. Ezen országok egy ázsiai „designpromóciós hálózat” létrehozásán munkálkodnak, és így kidolgozásra kerülhetne egy összázsiai designpolitika.

Európa, hogy továbbra is az élvonalban tudjon maradni, olyan politikára lenne szüksége, ahol az a designt fejlesztését támogatja. Csak így maradhatnánk versenyképesek Ázsiával szemben. Európa minden nemzetének szüksége van designpolitikára, hogy építeni tudjon közös, kreatív tehetségünkre.