Forum Boarium

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A Forum Boarium (olaszul Foro Boario) Róma egyik nevezetessége, a mai Piazza della Bocca della Verità tere, az ókori római marhapiac területe. A Tiberis közelében fekszik.

Születése még a római királyság idejére tehető, Tarquinius Priscus nevéhez fűződik. Ő vetette meg a Juppiter Optimus Maximus Capitolinus templomának, valamint a Palatinus és az Aventinus közti völgyben (vallis Murica) a Circus Maximusnak az alapját. A cloacák, főleg a Cloaca Maxima építésével kiszárította a Capitolium és a Palatinus dombok közét, ahol a vásárterek (Forum Romanum és Forum Boarium) nyertek helyet, s ahol a Velabrum is lakhatóvá vált.

Az ókorban itt helyezkedett el az egyik nagy római kereskedelmi kikötő, a Portus Tibericus.

Templomait az i. e. 2. században emelték, s a középkorban keresztény templomokká alakították őket.

• Portunus temploma vagy korábban Fortuna Virilis temploma: a görög és római építészet ötvöződése figyelhető meg az épületen. Alapja téglalap. Eredetileg a folyók és kikötők istenének szánták. Egy alacsony emelvényre húzták fel a négy ión oszlop által tartott homlokzatot. Oldalait 12 oszlop tartja. A cellafalakat tufából készítették, egykor Portunus szobra állt itt.

• Hercules temploma vagy Vesta-templom (nem azonos a Forum Romanumon állóval): Kisebb kerek alaprajzú épület Portunus templomának közelében.

A téren áll még:

• Santa Maria in Cosmedin-templom: eredetileg 6. században felhúzott épület, helyén egykor a marhavásárok nagy piaca feküdt. Előcsarnokában a több legenda övezte Igazság Szája helyezkedik el.

• Janus íve: Tartották diadalívnek és a marhakereskedők üzlethelyének, a középkorban toronyerődöt építettek rá.

[szerkesztés] Források

• Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.
• Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963 243 235 5
• Olivia Ercoli – Ros Belford – Roberta Mitchell: Róma (Útitárs Könyvek, Panemex Kft. és Grafo Kft., Bp., 2000.) ISBN 963 9090 36 0

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• A GATC Archeológiai Társulat oldalán
• A Caeni Egyetem oldalán
• Képgaléria
• A Romasegreta oldalán (olasz)