Florac

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Florac egy város Franciaország déli részén, Languedoc-Roussillon régióban. Lozère megye déli részén található, kerületi székhely. A megye 5. legnépesebb települése, az 1999-es népszámláláskor 1996 lakosa volt. A Cévenneki Nemzeti Park központja, jelentős idegenforgalommal.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Története 2.1 Demográfia 3 Nevezetességek 4 Jelképek 5 Híres emberek 6 Képtár 7 Testvérvárosok 8 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Florac a Tarn-folyó felső folyásánál fekszik, 542 méteres tengerszint feletti magasságban. Itt ömlik a Tarnba a délről érkező Tarnon és Mimente. Délkeletről a Cévennek, nyugatrról és délnyugatról a Causse Méjean karsztfennsíkja, északról a Mont Lozère gránithegysége határolja. A megyeszékhelytől 40 km-re délre fekszik, a Montmirat-hágón (1046 m) átvezető N106-os főút köti vele össze, mely délkelet felé tovább halad Alèsba (70 km). Floractól nyugatra, Ispagnacnál kezdődik a Tarn szurdokvölgye (Gorges du Tarn), mely a város egyik fő turisztikai vonzereje. A Cévenneken áthaladó panorámaút (Corniche des Cévennes) északi végpontja szintén itt van. Közigazgatásilag hozzátartozik: Monteils, Le Pont du Tarn, Saint-Julien-du-Gourg, Tardonnenche, Valbelle. Területe 30 km², a következő községekkel határos: Saint-Laurent-de-Trêves (délről), Vebron (délnyugatról), Montbrun (nyugatról), Quézac (északnyugatról), Bédouès (északkeletről), La Salle-Prunet (keletről).

[szerkesztés] Története

Florac egyike volt a történelmi Gévaudan 8 báróságának. A floraci Anduze-bárók a 13. században építették várukat. A 16. századi vallásháborúk során Florac a hugenották (akiknek egyik fő bázisa a Cévennekben volt) kezére került, akik lerombolták templomait és várát. A katolikus seregek 1630-ban foglalták vissza. 1689-ben a Cévennek hugenotta lakói sikertelenül ostromolták Floracot, ahol a király dragonyosai állomásoztak. A 18. század elején a camisard felkelés során is súlyos harcok színhelye volt (1702-1705). A 18. században a Cévennek selyemhernyó-tenyésztésének központja lett. A 19. században a selyemhernyó-tenyésztés hanyatlásnak indult, megindult az elvándorlás. 1894-ben itt alapította meg Paul Amal a Cévenneki Klubot. Napjainkban Florac a megye déli részét magába foglaló kerület központja, alprefektúrával.

[szerkesztés] Demográfia

Év Lakosság 1793 1717 1851 2600 1876 2172 1901 1953 1936 1619

Év Lakosság 1946 1472 1954 1452 1962 1532 1968 1675

Év Lakosság 1975 1958 1982 2035 1990 2065 1999 1996

[szerkesztés] Nevezetességek

• Floraci várkastély (Château) - eredetileg a 13. században épült, mint a floraci bárók székhelye. A vallásháborúk idején elpusztult, 1652-ben építették újjá. A [[nagy francia forradalom|forradalom idején sóraktár lett, majd 1810 után börtön. 1976 óta itt székel a Cévenneki Nemzeti Park igazgatósága.
• Régi kőhíd a Tarnon-on
• La Maison de la Congrégation - a 17. századi, de reneszánsz homlokzatú egykori kapucinus klastrom később alprefektúraként majd iskolaként szolgált.
• Pêcher-forrás - a Causse Méjean peremén fakadó bővízű karsztforrás, melyből vízesésekkel teli patak ered.

[szerkesztés] Jelképek

A város jelképe a címer, mely vörös alapon három aranyszínű csillagot ábrázol. A címer az Anduze-bárók családi címerén alapul.

[szerkesztés] Híres emberek

• Léon Boyer (1851-1886) - hídépítő mérnök, Gustav Eiffel munkatársa itt született.
• Paul Amal (1871-1950)- barlangász, természetjáró, a Cévenneki Klub alapítója itt született.

[szerkesztés] Képtár

Híd a Tarnonon	Florac - tér	Saint-Martin-templom	Háttérben a Causse Méjean pereme
Vaskereszt a templom előtt	Óvárosi utca	A Pêcher-patak	Háttérben a Causse Méjean
Híd a Pêcher-patakon	Városháza	Kastély	A Tarn-folyó
Híd a Tarnon	Saint-Julien-du-Gourg

[szerkesztés] Testvérvárosok

• L'Anse-Saint-Jean, Kanada
• Arbúcies, Spanyolország

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Turisztikai ismertető
• Hivatalos honlap