ebooksgratis.com

See also ebooksgratis.com: no banners, no cookies, totally FREE.

CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Feynman-óra - Wikipédia

Feynman-óra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A Feynman-óra Richard Feynmantól származó egyszerű és szellemes gondolatkísérlet annak megmutatására, hogy mozgó vonatkoztatási rendszerben az időskála más, mint állóban.

A K rendszer álljon, és a K’ rendszer hozzá képest mozogjon v egyenletes sebességgel úgy, hogy az x és az x’ tengelyek egybeessenek. A K’ rendszer függőleges tengelyén legyen elhelyezve egymással párhuzamosan és szembefordítva két tükör, egymástól s távolságra. Ezt az elrendezést nevezzük Feynman-órának.

Mármost amidőn a K’ rendszer origója elhalad a K rendszer origója mellett, akkor a K’-beli megfigyelők indítsanak el az alsó tükörről egy fotont a tükörre merőlegesen pontosan a felső felé. A foton a két tükör között fog „pattogni”.

Feynman azt vizsgálta, hogy a foton két visszaverődése (pattanása) között mennyi időt mérnek a K-beli megfigyelők és a K’-beli megfigyelők. Jegyezzük meg, hogy mindkét rendszerbeliek ugyanarról az eseményről beszélnek: „annak” a fotonnak „arról” a visszaverődéseiről.

A K’-beli azt mondja, hogy a foton s távolságra levő tükrök közt pattog, a két pattanás közt a távolság így s, a foton (fény) sebessége c, tehát a két esemény közti idő t’=s/c .

A K-beli megfigyelő azt látja, hogy a foton cikkcakkban halad a két tükör közt. Két reflexió közt eltelik őszerinte t idő, ezalatt a foton megtesz átlósan ct utat, mert a relativitáselmélet axiomája az, hogy a fény minden rendszerben ugyanakkora c sebességgel halad. Ennek az átlós útnak az x (vízszintes) komponense vt, az y (függőleges) komponense pedig s. Az átló hossza ekkor a Pitagorasz-tétel szerint

\sqrt{(vt)^2+s^2}. Aminek viszont meg kell egyezni a ct–vel. Az egyenlőségből következik, hogy a

t=(s/c)/\sqrt{1-(v/c)^2}=t'/\sqrt{1-(v/c)^2}.

Tehát a t>t’. A mozgó K’ rendszerben levő Feynman-óra egy taktusa tehát kevesebb ideig tart a K’ rendszerbeliek szerint, mint a K beli megfigyelők szerint.

Természetesen, ha ezt az órát a K rendszerben helyezzük el, akkor a K beliek látják állni az eszközt, és a K’ beliek pedig –v sebességgel mozogni. Az időkre tett megállapítások pedig fordítottjai az előbbi esetének.

[szerkesztés] Irodalom

Gombás-Kisdi: Bevezetés az elméleti fizikába. Akadémiai Kiadó, 1971.


aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -