ebooksgratis.com

See also ebooksgratis.com: no banners, no cookies, totally FREE.

CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Fekete pókmajom - Wikipédia

Fekete pókmajom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Wikipédia:Hogyan használd a taxoboxokat
Fekete pókmajom
Státusz: nem veszélyeztetett
Rendszertan
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Rend: Főemlősök (Primates)
Család: Pókmajomfélék (Atelidae)
Nem: Ateles
Faj: A. paniscus
Tudományos név
Ateles paniscus
(Linnaeus, 1758)
A Wikifajok tartalmaz
Fekete pókmajom témájú rendszertani információt.

A fekete pókmajom (Ateles paniscus) az emlősök (Mammalia) osztályának a főemlősök (Primates) rendjéhez, ezen belül a pókmajomfélék (Atelidae) családjához tartozó faj.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Előfordulása

A fekete pókmajom elterjedési területe korábban messze északig (egészen Mexikóig) terjedt. Ma főként az Amazonas-menti terület szívében: Guyanában, Brazília északnyugati részén, Peru keleti és Bolívia északi területein találkozhatunk vele.

[szerkesztés] Megjelenése

A hím fej-törzs-hossza 38-58 centiméter, a nőstényé 40-62 centiméter. A hím farokhossza 63-85 centiméter, a nőstényé 64-92 centiméter. A hím testtömege 7.8-9.5 kilogramm, a nőstényé 7.5-8.8 kilogramm. Bundája fekete, pofája csupasz. Kezén négy hosszú, csupasz ujj és egy egészen rövid hüvelykujj; ezek inkább alkalmasak kapaszkodásra, mint tárgyak megfogására. A hátsó végtagok hasonlóak a mellsőkhöz; a lábujjak hosszúak, kapaszkodásra valók; aránytalan hosszuk segít a majomnak egyensúlya megtartásában, ha az ágak között ugrál. A farok a kapaszkodásnál a „harmadik kéz” szerepét tölti be, alsó része csupasz. Az állat még kisebb tárgyak, táplálékdarabok felszedésére és hordására is használja.

[szerkesztés] Életmódja

A majom társas lény és nappal aktív. Tápláléka túlnyomórészt makktermések, gyümölcsök, levelek és virágok. A fekete pókmajom maximum 20 évig él.

[szerkesztés] Szaporodása

A hím 5, a nőstény 4 éves kortól éri el az ivarérettséget. A párzási időszak egész évben tart. A vemhesség 210-225 napig tart, ennek végén egy utód jön a világra.

[szerkesztés] Források

  • Csodálatos állatvilág, Budapest, Mester, 2000–, ISBN 963 86092 0 6 (Bõvíthetõ mappa)
  • Groves, Colin (16 November 2005). in Wilson, D. E., and Reeder, D. M. (eds): Mammal Species of the World, 3rd edition, Johns Hopkins University Press, 151. ISBN 0-801-88221-4.
  • Thomas Geissmann: Vergleichende Primatologie. Berlin u.a.: Springer, 2003, ISBN 3-540-43645-6.
  • Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. Baltimore u.a.: Johns Hopkins University Press, 1999, ISBN 0-8018-5789-9.

[szerkesztés] Külső hivatkozások


aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -