Erzherzog-osztály
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Erzherzog-osztály | |
---|---|
Hajótípus: | Csatahajó |
Általános jellemzők | |
Vízkiszorítás: | 10 700 t (üresen) 12 500 t (teljes terhelés) |
Hossz: | 124,5 m |
Szélesség: | 21,8 m |
Merülés: | 7,5 m |
Hajtómű: | 12 db Yarrow kazán, 2 db álló, 14 000 LE, 2 db hajócsavar, 1854 tonna szén, 188 tonna fűtőolaj |
Sebesség: | 20,5 csomó |
Hatótávolság: | 6480 km 10 csomós sebesség mellett |
Fegyverzet: |
|
Páncélzat: |
|
Legénység: | 740 fő |
Az Erzherzog-osztályú csatahajókat az Osztrák–Magyar Monarchia építette. A három egységből álló osztály tagjai az SMS Erzherzog Karl, az SMS Erzherzog Friedrich, és az SMS Erzherzog Ferdinand Max voltak. Mindegyikük egy-egy főhercegről, a csász. és kir. Haditengerészet (K.u.K. Kriegsmarine) felsőbb parancsnokairól kapta nevét.
Megépítésük idején a három csatahajó a kor színvonalán állt. 1909-ben korszerűsítették a hajók 24 cm-es tornyainak szellőzőrendszerét.
Az I. világháború idején a III. csatahajóosztály tagjai voltak. 1915. május 23-án részt vettek az olasz partok lövetésében. A háborúban leginkább a pólai hadikikötő védelme volt a feladatuk. 1918-ban Cattaróban állomásoztak. A háború után az olasz haditengerészethez kerültek a hajók.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Austro-Hungarian Navy – Az Osztrák-Magyar Haditengerészet az 1867-es Kiegyezés után, a dualista Monarchia idején.
- Az osztrák-magyar haditengerészet hajói