Erich Ludendorff
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Erich Ludendorff | ||
|---|---|---|
| 1865. április 9. - 1937. december 20. | ||
 |
||
| Erich Ludendorff | ||
| Született | Kruszewnia(Poznan mellett) | |
| Elhunyt | Tutzing | |
| Nemzetisége | német | |
| Szolgálati ideje | 1883-1918 | |
| Rangfokozata | A hadsereg főszállásmestere | |
| Csatái | I. világháború | |
| Kitüntetései | Porosz érdemrend | |
 |
Ez a szócikk (vagy szakasz) nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült. Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható! |
Erich Friedrich Wilhelm Ludendorff (Kruszewnia, 1865. április 9. – München, 1937. december 20.) az I. világháború egyik vezető német tábornoka; puccsista, a náci párt képviselője a Reichstagban, vallásalapító.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
[szerkesztés] Pályakezdés
Ludendorff egy katonai takarmányszállító vállalkozó fiaként született a Porosz Királyságban, a mai Lengyelország területén. Öccse, Hans Ludendorff, korának jelentős csillagásza volt. Édesapja lovassági tisztként szolgált a német egyesítési háborúk idején Csehországban és Franciaországban, fiát is erre a pályára szánta.
Tehetsége miatt már 1894-től a Franciaország elleni csapás tervét kidolgozó bizottság tagja lett. A Schlieffen-terv végrehajtása során a Liège-i erődítmények bevételének megtervezésével bízták meg.
[szerkesztés] Első világháború
1914 augusztusában Paul von Hindenburg mellett szolgálva részt vett a tannenbergi csatában és később a Mazuri csatában is. Erich von Falkenhayn felmentése után a német hadsereg főparancsnok-helyettese lett, egyenrangú Hindenburggal. Mindketten pártolták egy katonai diktatúra létrehozását, melynek célja az ország erőforrásainak legteljesebb mozgósítása a háborús siker érdekében. A „kisegítő szolgálati rendelet” szorgalmazójaként főszerepet játszott a tömeges sztrájkmozgalmak és az elégedetlenség egyre sokasodó jeleinek letörésében.
Ludendorff pártolta Nagy-Britannia tengerelattjárók általi blokádját, mely végül az Egyesült Államokkal való összecsapáshoz vezetett. A keleti háború megnyerése után Oroszország további meggyengítése céljából Ludendorff kijárta, hogy orosz kommunista forradalmárok egy csoportját (köztük Lenint) Németországon keresztül orosz földre engedjék vissza. Részt vett az UFA nevű német filmkonszern megalapításában, mivel a filmben jó propagandaeszközt látott.
1918 tavaszán új taktikát dolgozott ki a nyugati front állóháborújának dinamizálására. Az ő ötlete alapján hozták létre az ellenséges vonalak közé beszivárgó rohamosztagokat. 1918. szeptember 29-én ő juttatta el a német fegyverszüneti kérelmet az Egyesült Államokhoz. 1918 késő őszén nem látta biztonságban az életét az éhséglázadásoktól és forradalmaktól sújtott Németországban, Svédországba menekült.
[szerkesztés] Ludendorff és a nácik
1919-ben hazatért. Részt vett a Weimari Köztársaság ellen szervezett mindkét puccsban. Az 1923-as Sörpuccs után annak ellenére ártatlannak mondták ki, hogy a puccsban maga is a legaktívabb szerepek egyikét játszotta. A per után vette át a feloszlatott náci párt egyik utódszervezetének vezetését. 1924 és 1929 között a Nemzetiszocialista Szabadságpárt parlamenti követe volt. Megalapította a Tannenberg Szövetséget, amelyben a volt frontharcosokat tömörítette. 1925-ben jelöltette magát a köztársasági elnöki posztra, mivel Hitler ekkor még börtönben volt. A második forduló előtt Hitler azonban Hindenburgra való szavazásra buzdította híveit, Ludendorff visszalépett a jelöltségtől.
[szerkesztés] Élete alkonyán
A kudarc után visszavonult a politika első vonalából. Idővel egyre több ellenséget látott maga körül. Politikai ambícióinak zátonyra futtatásával a zsidókat, szabadkőműveseket, jezsuitákat és nemzetközi kommunistákat vádolta meg. (Zavartságát mutatja, hogy a Mozart és Schiller halálát is az általa "államfölötti szervezetek titkos szövetségének" nevezett csoport számlájára írja. Második felesége hatására titkos és misztikus tanulmányokba fogott. Foglalkozott kabbalisztikával, numerológiával és asztrológiával. (Kiszámította a következő világháború kezdetének időpontját: 1932.) Saját vallási közösséget alapított.
Hitler számára egyre kellemetlenebbek lettek az egykori a harcostárs hóbortjai. Alfred Rosenberg felvetette, hogy Ludendorff nyilvánvalóan megőrült. 1927-ben Hitler bizalmasan jelezte a felsőbb náci köröknek, hogy kerüljék a kapcsolatot a volt tiszttel. Még ugyanabban az évben Hitler egy regensburgi rendezvényen szabadkőművesnek bélyegezte Ludendorffot. 1933-ban a nácik betiltották az általa alapított újságot és a Tannenberg Szövetséget is.
Ludendorff ekkora teljesen visszavonult és csak a magánéletének élt. 1934-ben a nácik megpóbálták Ludendorffot a német egység jelképeként felmutatni, és propagandájuk céljaira felhasználni. Ludendorff sértődötten elutasította Hitler ajánlatát, hogy háborús érdemei miatt vezértábornaggyá léptesse elő. 1937-ben már halálos betegen kérte Hitler jóváhagyását keresztény szektája működéséhez. 1937. december 20-án halt meg Münchenben, ahol felesége kifejezett rosszallása ellenére állami pompával vettek tőle búcsút.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- [1] Hivatkozások a Német Nemzeti Könyvtár (Deutsche Nationalbibliothek) állományából.
- [2] Életrajza a Biographisch-Bibliographisches Kirchenlexikonban.
- [3] Életrajza a Német Történeti Múzeum (DHM) „LeMO” projekt honlapján.
- [4] ÉLetrajza a Preußenchronik honlapon.
- [5] A tutzingi Ludendorff-emlékmű.
- [6] Eredeti filfelvétel Erich Ludendorffról.
