Edward Drinker Cope
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Edward Drinker Cope (1840. július 28. – 1897. április 12.) amerikai őslénykutató és összehasonlító anatómus.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Philadelphiában született kvéker szülők gyermekeként. Már kora gyermekkorától kezdve érdeklődött a természettudomány iránt. 1859-ben írt egy tanulmányt a szalamandrafélékről a philadelphiai Természettudományi Akadémia számára. Ezidőtájt lett a washingtoni Smithsonian Intézethez tartozó Megatherium Klub tagja. Tanulmányait részben a Pennsylvania Egyetemen, részben pedig Európában folytatta, ahol utazásokat is tett. 1865 és 1873 között a Természettudományi Akadémia kinevezett kurátora volt. 1864-től 1867-ig a Haverford Főiskola professzoraként tanított, 1889-ben pedig kinevezték a Pennsylvania Egyetem geológia és őslénytan professzorává.
Különösen érdeklődött az amerikai gerincesek fosszíliái iránt. 1871 és 1877 között a Kansas állambeli kréta kori, valamint a Wyoming és Colorado állambeli harmadidőszaki rétegek feltárásán dolgozott. Élete során legalább 1000 új fajt és számos kihalt gerinces nemet fedezett fel, melyek közt megtalálhatók az Új-Mexikó államból előkerült legrégebbi ismert emlősök és 56 dinoszauruszfaj is, például a Camarasaurus, az Amphicoelias és a Coelophysis. Cope rendkívül termékeny szerző volt, élete során több mint 1200 tudományos írást jelentetett meg. Dolgozott az Egyesült Államok Geológiai Szolgálatánál (1874-ben) Új-Mexikóban, (1875-ben) Montana-ban, majd pedig (1877-ben) Oregonban és Texasban. Az American Naturalist (Amerikai Természettudós) szerkesztőjeként is tevékenykedett. Philadelphia-ban hunyt el.
Cope és Othniel Charles Marsh új fajok felfedezésért való versengése Csontháború néven vált ismertté.
Cope végrendeletében azt kérte, hogy maradványait használják fel a Homo sapiens holotípusaként. Történtek is intézkedések az ügyben, de végül egy rendellenesség miatt a csontvázat alkalmatlannak nyilvánították. 1994-ben egy független őslénykutató, Robert Bakker megjelentetett egy cikket a Journal of the Wyoming Geological Society-ben (A Wyomingi Geológiai Társaság Közlönye), Cope koponyájával kapcsolatban és a faj mintapéldányának javasolta. Hivatalosan azonban nem sikerült előbbre lépni az ügyben, időközben pedig Cope maradványainak állapota annyira leromlott, hogy valószínűtlenné vált hogy a helyzet valaha is megváltozna.
[szerkesztés] Főbb művei
- On the method of creation of organic types. M'Calla & Stavely, Philadelphia 1871.
- Collected papers in geology and paleontology. 1873-97.
- On some of Prof. Marsh's criticisms. 1873.
- On the short-footed Ungulata of the Eocene of Wyoming. Philadelphia 1873.
- Sketch of the zoology of Ohio. Philadelphia 1873.
- On the Plagopterinae and the ichthyology of Utah. 1874.
- On the geologic age of the vertebrate fauna of the Eocene of New Mexico. 1876.
- On a carnivorous Dinosaurian from the Dakota beds of Gold. 1877.
- On the effects of impacts and strains on the feet of Mammalia. Philadelphia 1881.
- The origin of the fittest. Macmillan & Appleton, London, New York 1887.
- The primary factors of organic evolution. Open Court, Chicago, London 1896.
- Syllabus of lectures on the Vertebrata. Philadelphia 1898 p. m.
- The crocodilians, lizards and snakes of North America. Washington 1900 p. m.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- An article on the quest to make Edward Drinker Cope the type specimen for Homo sapiens.]
- Dinosaurs named by Cope, DinoData
- (References) Publications by Cope, DinoData
[szerkesztés] Ajánlott irodalom
- Jaffe, M.: The gilded dinosaur. Crown, New York 2000. ISBN 0517707608
- Rains Wallace, D.: The bonehunters' revenge. Houghton Mifflin, Boston 1999. ISBN 0395850894
- Lanham, U.: The bone hunters. Dover, New York 1973-91. ISBN 0231031521, ISBN 0486269175
- Osborn, H. F.: Cope: master naturalist. Princeton 1931.
- Osborn, H. F.: Impressions of great naturalists. Scribners, New York, London 1924.
- Starr Jordan, D.: Leading American men of science. Holt, New York 1910.
