Ecseg
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Ecseg | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Nógrád |
| Kistérség | Pásztói |
| Rang | község |
| Irányítószám | 3053 |
| Körzethívószám | 32 |
| Népesség | |
| Népesség | 1282 (2001) |
| Népsűrűség | 53,20 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 24,10 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Ecseg
|
|
Ecseg község Nógrád megyében, a Pásztói kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Pásztótól nyugatra, a Cserhát déli lábánál található, a Szuha-patak és a Kozárdi-patak összefolyásánál.
[szerkesztés] Legközelebbi települések
[szerkesztés] Története
A község határában a Kr. e. IV. évezredből származó leletek is előkerültek. Ecseg első írásos említése 1238-ból származik: IV. Béla egyik okiratában megerősítette itteni birtokában a Szent János lovagrendet. A település határában állt egykor a tatárjárás után emelt Ilona-vár. Az erődítmény már a XV. században elpusztult. A község 1460 és 1481 között Hollókő várának tartozéka volt, a középkortól egyházas hely, 1656-ban Nógrád vármegye püspöki helynöke volt az itteni plébános. Ecsegnek valaha igen jó bora termett: a középkorban a királyok adófizető eszközként is elfogadták.
A község Római Katolikus temploma középkori eredetű, tornya a XV. században épült. A mai barokk templom építése 1780-ban kezdődött, míg felszentelése a 1792-ben történt. A magasépítésű, egyhajós, előreugró középtornyos, keletelt templom tornya gótikus, XV. századi, 1780 és 1792 között épült hajója és szentélye barokk stílusú. A templom középkori eredetét vakolatlan, terméskő falazata is jól szemlélteti. A templom régi harangja a XV. század második felében készülhetett, 1908-ban a Magyar Nemzeti Múzeumba került.
A 16-18. században a falu legjelentősebb nagybirtokosai a Forgáchok voltak, akik egy kastélyt is építettek. A török idők után a fellendülő állattenyésztés és földművelés mellett kiemelkedett a szőlő- és bortermelés, valamint a vízimolnárság, amelyek a 19. században nagy fejlődésnek indultak.
A 20. század első felében a legnagyobb falusi birtokos az Osztroluczky család volt. Az ún. Horváth kúriát vették birtokukba, amely ma az általános iskola felső tagozatának ad helyet. A század első felében orvosi rendelő, gyógyszertár, kultúrotthon és iskola épült a faluban.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Barokk templom (1792), 15. századi gótikus toronnyal
- A középkori Ilona-vár alapfalai.
- Mária kegyhely az ecsegi-csécsei út mentén a Szuha patak partján
- Kápolna-forrás (gyógyhatású vízzel)
- Boros úti pincesor
- Helytörténeti és néprajzi gyűjtemény, neolit kori kagylóékszer lelettel
- Egy 15. századi gótikus áldozókehely és egy 17. századi kódex az ecsegi betlehemessel (amelyet Vácott őriznek)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Ez a Nógrád megye településéről szóló lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
