Daugavpils
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Daugavpils | ||
|---|---|---|
  |
||
| Ország |
 |
|
| Tájegység | Latgale | |
| Alapítás éve | 1582 | |
| Irányítószám | LV-5401 | |
| Koordinátái | ||
| Terület | 72.5 km² | |
| Népesség | 111 231 fő (1999) | |
| Népsűrűség | 1 500 fő/km² | |
| Honlap | http://www.daugavpils.lv/ | |
Térkép
|
||
Daugavpils a Daugava partján elterülő város. Lettország második legnépesebb városa.
Változatos történelme során különböző államokhoz tartozott, ezért igen változatos elnevezésekre hallgat. (beloruszul – Дзвінск (Dzvinsk); héberül – דענענבורג (Denenburg); oroszul – Двинcк (Dvinsk) vagy Борисоглебск (Borisogļebsk); lengyelül – Dzwinów vagy Dźwińsk; finnül – Väinänlinna és németül – Dünaburg )
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Daugavpils a Daugava partján, Rigától 232 km-re, a litván és fehérorosz határok találkozásától nem messze helyezkedik el. Távolsága Litvániától mindössze 25 km, a fehérorosz határtól pedig 35 km. Földrajzi koordinátái:
[szerkesztés] Lakossága
2004-es adatok szerint a város lakosságának 54,95% orosz, 16,39% lett, 15% lengyel, 9% belarusz, 2,31% ukrán, a fennmaradó 2,4% egyéb nemzetiségű.
[szerkesztés] Történelme
[szerkesztés] A Német Lovagrend
A város történelmének kezdetei a Német Lovagrend hódításával kezdődnek. A Német Lovagrend nagymestere, Hartmann von Heldrungen 1275-ben a varjágoktól a görögökhöz vezető kereskedelmi útvonal mentén felépítteti Düneburg várát. A litván és orosz területek határán épült vár hamarosan nagy jelentőségre tett szert, és mellette kereskedőtelep alakult ki.
A 14. és 15. században a Düneburgi vár folyamatos támadások célpontja. A lovagrend nem sajnálja az anyagi javakat a vár karbantartására. 1347-ben Heinrich von Arfberg nagymester 4 további toronnyal erősíti meg a várat. Dünaburgból kiindulva a teuton lovagok gyakran betörtek a Pszkovi és Novgorodi nagyfejedelemségek földjeire. 1410-re a Tannebergi csatát követően meggyengült Német lovagrend elvesztette erejét, és hatalma hanyatlásnak indult.
1481-ben III. Iván elfoglalja a Düneburgi várat. A lovagrend nagymestere és III. Iván közötti békeszerződés értelmében a Livónia lovagok visszakapták az elfoglalt területeket, de ezért cserébe 50 éven át adót voltak kötelesek fizetni a Moszkvai Nagyfejedelemségnek. Ez a szerződés meghosszabbította a Lovagi állam létezését. Az csak az 1558-1582 közötti Livóniai háborút követően bomlott fel véglegesen.
[szerkesztés] Lengyel uralom
Livónia a 16. század második felében az orosz támadások ellen a lengyelektől kért védelmet. A lovagrend 1559-ben a Düneburgi várat - más Latgale-i várakkal együtt - a támogatás fejében zálogként átadta II. Zsigmond Ákos lengyel királynak. A Livónia rend 1561-ben megszűnt, és ezt követően Latgale és vele együtt Daugavpils 2 évszázadon át (1561-1772) lengyel fennhatóság alá kerül.
1577-ben Rettegett Iván rövid időre elfoglalja a területet és egy új vár építésébe kezd. Ennek a második daugavpilsi várnak az építését 1582-ben, amikor az orosz-lengyel békeszerződés értelmében Latgale végleg lengyel fennhatóság alá került, a lengyelek fejezik be. 1582-ben Báthory István lengyel király Dünaburgnak városi jogokat ad.
A 17. században Dünaburg fontos kereskedelmi központ, és mint ilyen, a lengyelek, oroszok és svédek Baltikumért folytatott versengése során gyakran harci cselekmények színtere. A svédek kétszer, 1600-ban és 1655-ben is elfoglalják a várat.
1656-ban Alekszej Mihajlovics orosz cár foglalta el a svédektől, és ezt követően 11 éven át volt orosz megszállás alatt. A város ekkor kapta első orosz nevét: Borisogļebsk.
[szerkesztés] Az Orosz Birodalom
1772-ben Lengyelország első felosztásakor Daugavpils az Orosz Birodalomhoz került. Először a Polock-i kormányzóság, majd 1802-től 1907-ig a Vityebszki kormányzósághoz tartozott. 1810-ben kezdtek, Napóleon hódítását megelőzendő, a harmadik Daugavapils-i vár építéséhez. Bár az építkezés 1812-ig nem fejeződött be, az új erődítmény így is jelentős szerepet játszott a Napóleoni háborúk idején. A vár teljes befejezése 1878-ig tartott. Daugavpils gazdasági jelentősége a Riga-Daugavpils-i vasútvonal 1861. szeptember 25-i átadását követően felgyorsult. A városon keresztül halad a Szentpétervár-Varsó vasútvonal is.
1893-ban III. Sándor orosz cár parancsára átkeresztelték a várost Dvinszkre.
A 19. század végén a több mint 100 000 lakosú Dvinszk Észak-nyugat Oroszország jelentős gazdasági, kereskedelmi és kulturális központja. Az I. világháború idején frontváros. 1918-ban elfoglalják a várost a német seregek, majd 1920 januárjában a lett, lengyel és litván seregek felszabadítják, ekkor kapja mai nevét, a Daugavpils-et
[szerkesztés] Lett Köztársaság
A függetlenség idején a városban megindult a lett kultúra fejlődése. Lett nyelvű pedagógiai főiskolát nyitottak, és megkezdte működését a Latgalei népi konzervatórium. 1935-ben új híd épült a Daugaván: az Egység hídja, 1937-ben pedig monumentális kulturális épületegyüttes: az Egység háza, amelyben színház, koncertterem, könyvtár és más kulturális intézmények kaptak helyet. A II. világháború a városban 1940-ben a Vörös Hadsereg bevonulásával kezdődött. 1941-ben a Wehrmacht foglalja el a várost, majd 1944. július 27-én foglalják vissza az orosz seregek.
[szerkesztés] Daugavpils testvérvárosai
Dánia Haderslev
Lengyelország Radom
Oroszország Naro-Fominszk
Olaszország Ferrara
Svédország Motala
Fehéroroszország Vityebszk
Izrael Ramla
Kína Harbin
Litvánia Panevėžys- Oroszország Szentpétervár
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Lettország járásai és városai | |||
| Járási jogú városok: Daugavpils • Jelgava • Jūrmala • Liepāja • Rēzekne • Riga • Ventspils Városok |
|||
