Czindery László (udvari tanácsos)
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Czindery László (nagyatádi) (Pécs, 1792. július 6. – Pécs, 1860. január 24.) császári és királyi udvari tanácsos, a Leopold- és szent Gergelyrend vitéze
[szerkesztés] Élete
1825-ben somogy megyei alispán és országgyülési követ volt; 1844-ben Vas vármegye főispáni helyettese, 1845-ben Somogy megye főispánja lett. 1839-től 1849-ig a magyar gazdasági egyesület másodelnöke volt és az egyletnél 840 aranyforintos alapítványt tett. Somogy megyében a nagyatádi és szigetvári, Baranyában a pellérdi uradalmakat birta. Mint hivatalnok kiváló érdemeket szerzett Somogymegye lótenyésztésének emelése körül. Halálával családja férfiága kihalt.
[szerkesztés] Munkái
1. Beszéde Pest, 1832. (Somogyvármegye polgári ünnepe Mérey Sándor főispán beiktatásakor.
2. Mikép gazdálkodhatunk ingyen? Pozsony, 1844.
3. Alaprajza a somogymegyei lótenyésztő társaságnak 1836 előtt...
Arcképei: rézmetszet báró Lütgendorf Ferd. rajza 1826.; kőnyomat Eybltől 1846., nyomt. Leykum A. Bécsben, és Barabás rajza 1853., nyomt. Rank J. Bécsben.
Gazdasági cikkeket irt a Gazdasági Tudósításokba (1837. 1839.), Ismertetőbe (1837.), Hasznos Mulatságokba (1837.), M. Gazdába (1841. 1844.) és a Társalkodóba (1846.)
)