Cserna Géza
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Cserna Géza (udvardi) (Székesfehérvár, 1842. március 24. – Adony, 1876. május 15.) jogász, költő.
[szerkesztés] Élete
Udvardi Cserna Vince főügyész öccse volt. A gimnázium alsóbb osztályait szülőhelyén, a felsőbbeket a nagykőrösi református főiskolában, a jogot Debrecenben végezte; azután Pesten és Székesfehrvárt, hol az ügyvédi kamara hivatalnoka volt, az irodalomnak élt.
[szerkesztés] Munkái
1. Költemények. Pest, 1867.
2. Őszi lombok. Székesfehérvár, 1875. (Költemények.) Szerkesztette a Székesfejérvár cz. lapot 1872. decz. 1-től 1873. jún. 22-ig. (Az irodalomban Udvardy Géza nevet használt.)
Első költeményei a Hortobágyban jelentek meg; 1864-ben a Fővárosi Lapokban megjelent Freiligráth Virágok boszúja cz. költeményének fordításával keltett figyelmet és azután a szépirodalmi lapokban és évkönyvekben sűrűn jelentek meg költeményei. 1866-ban a székesfejérvári Vörösmarty-szobor leleplezése alkalmából (máj. 6.) Vörösmarty emlékezete cz. ódájával, az ottani nők által kitűzött 30 arany díjat elnyerte. Ezután ritkán bár, de irt a Fővárosi Lapokba, Nefelejtsbe és a Székesfejérvár c. lapba. A 70-es évek elején Pesten tartózkodása alatt dolgozott a Nők Lapjába, Szana Figyelőjébe, hol kritikái is jelentek meg és Aristides név alatt a Lapszemléi.
