Cserkeszőlő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 46°51′50.26’’, k. h. 20°12′20.84’’46.8639611111, 20.2057888889

Cserkeszőlő
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Jász-Nagykun-Szolnok
Kistérség	Kunszentmártoni
Rang	község
Irányítószám	5465
Körzethívószám	56
Népesség
Népesség	2155 (2007)
Népsűrűség	72,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	30,70 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cserkeszőlő
é. sz. 46°51′50.26’’, k. h. 20°12′20.84’’46.8639611111, 20.2057888889

Cserkeszőlő község Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Kunszentmártoni kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

[szerkesztés] Története

Cserkeszőlő legfőbb vonzereje a gyógyhatású termálfürdő. A vidék egykor borkultúrájáról is ismert volt.

Cserkeszőlő a megye egyik legfiatalabb, 1952. január 1. óta önálló települése. Korábban Tiszakürt külterületi része volt.

A középkorban királyi népek, kunok és jászok éltek itt, akik hadiszolgálattal tartoztak kiváltságaik fejében. A XX. század elejétől egyre nagyobb területeken folyt a szőlő- és gyümölcstermelés, de a környék ura, Steöszel József már 1742-ben is adott homokos területeket szőlőtelepítésre a kunszentmártoni, csépai és tiszazugi lakosoknak.

Meghatározó jelentőségű volt a település életében, amikor szénhidrogén-kutató fúrás során 1943-ban 83 Celsius-fokú - nagy mennyiségű oldott ásványi anyagot tartalmazó - termálvizet találtak. Kezdetben a homokba ásott lefolyócsatornához jártak messze földről a reumás és egyéb betegségeikből gyógyulni vágyók. Azóta a település fő vonzereje az alkáli-kloridos és hidrogén-karbonátos hévíz.

A település megközelíthető közúton: Kecskemét felől a 44-es úton, Kunszentmárton előtt.

[szerkesztés] Nevezetességei

[szerkesztés] Gyógyfürdő

1943-ban szénhidrogén-kutatás során találták meg a 92 fokos konyhasós, jódos, brómos gyógyvizet, mely idült mozgásszervi és gyulladásos megbetegedések esetén ajánlott.

Fürdő javallatok, kezelhető betegségek: