Circus Maximus
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
||||
A Circus Maximus versenypályája |
||||
Adatok | ||||
Ország | Olaszország | |||
Típus | Kulturális helyszín | |||
Kritériumok | I, II, III, IV, VI | |||
Felvétel éve | 1980 | |||
A Circus Maximus ókori aréna és szórakoztatásra használt hely volt Rómában. Az Aventinus és a Palatinus dombok közti völgyben helyezkedik el, a Via del Circo Massimo nevű úton.
Az i. e.4. századtól i. sz. 549-ig folyamatosan tartottak itt játékokat, versenyeket.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Először Róma etruszk királyai használták nyilvános játékokra és szórakoztatásra. A legelső itt megrendezett játékok, az ún. római játékok (Ludi Romani) Róma első etruszk uralkodójának, Tarquinius Priscusnak köszönhetők. Később a Kr. e. 2. században a Circus adott otthont a görögök hatására bevezetett játékoknak és fesztiváloknak.
A római polgárok egyre növekvő igényeit kielégítendő Julius Caesar kiterjesztette a Circust Kr. e. 50-ben, ezzel a Circus Maximus 600 méter hosszú és 225 méter széles, 150 000 ülőhellyel. Befogadóképességét az állóhelyekkel együtt a különböző írásokban 250 000-300 000-re becsülik.
81-ben a szenátus egy diadalívet emeltetett Titus tiszteletére a Circus keleti végébe. Domitianus császár összekötötte a Palatinuson lévő palotáját a Circussal, hogy könnyebben eljuthasson az ott folyó játékokra. Traianus később további 500 ülőhellyel bővítette.
Az Augustus által emelt egyiptomi obeliszket a 16. században V. Sixtus pápa a Piazza del Popolora helyeztette át. II. Constantinus 4. században emelt obeliszkje pedig a Piazza di San Giovanni di Lateranot ékesíti.
A feltárások a 19. században kezdődtek részleges visszaállítással, de a cirkusz teljes feltárására a mai napig nem került sor.
[szerkesztés] Rendezvények a Circus Maximusban
A lelátókon a nézők megtekinthették a lovas- illetve kocsiversenyeket, az atléták küzdelmeit és a nem elhanyagolható technikával kivitelezett, előre megrendezett tengeri csatákat, és az állatok viadalát is. Fogadásokat kötöttek, szórakoztak, tomboltak a verseny közepette.
Az aréna közepén egy ún. spina, azaz válaszfal osztotta két részre a porondot, amelyen hét tojás alakú tárgy volt. Ezzel mérték a megtett fordulókat. Később bronzdelfinek szolgáltak a mérésre.
[szerkesztés] Az aréna romjai
A Circus Maximusból sajnos nagyon kevés maradt fenn, szinte csupán a fűvel benőtt versenypálya. Néhány kapu megmaradt, de az ülő részek nagy része eltűnt, valószínűleg későbbi építkezések során építőanyagként használták fel.
A Circus még ma is szórakoztatja Rómát, a város közepén elhelyezkedő hatalmas, zöld arénában ma is rendeznek koncerteket. A 2005. július 2-án szervezett Live 8 koncert római színhelyéül is szolgált.
A Circus Maximus Róma első és legnagyobb arénája volt, de csak egy Róma számos circusa közül. Róma további jelentős circusai a Circus Flaminius és a Maxentius Circus.
[szerkesztés] Források
- Olivia Ercoli – Ros Belford – Roberta Mitchell: Róma (Útitárs Könyvek, Panemex Kft és Grafo Kft, Bp., 2000.) ISBN 963 9090 36 0
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Ókorportál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap
- Világörökség-portál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap