Cement
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A cement olyan hidraulikus kötőanyag, amelyben a kötő- és adalékanyagok víz hozzáadásával kémiai reakcióba lépnek egymással és a kémiai reakció során meginduló térhálósodás alatt a cementbe kevert egyéb adalékanyagokat az képes tartósan összeragasztani.
A cement elnevezés a római időkig nyúlik vissza, amikoris az opus caementitium kifejezést az olyan (a betonhoz hasonló) falazott szerkezetekre használták, amelyek kőzúzalékból és az azt összetartó égetett mészből készültek
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Cementgyártás
A cementgyártás sok energiát igényel, mivel az anyag előállításakor az őrölt mészkövet, agyagot és az adalékanyagokat 1450 °C-ra hevítik, hogy klinker képződjön belőlük, melyből őrlés és gipsz hozzáadása után lesz a portlandcement. Annak érdekében, hogy a magas hőfokú tüzelést olcsóbban biztosítsák, a cementgyárak előszeretettel építenek be az üzemsorukba kommunális- vagy veszélyeshulladék-égetőket.
[szerkesztés] Magyarországi cementgyárak
- Lábatlani Cementgyár
- Nyergesújfalui Cementgyár
- Újlaki Cementgyár
- Beremendi Cementgyár
- Bélapátfalvai Cementgyár
- Hejőcsabai Cementgyár
- Tatabányai Cementgyár
- Selypi Cementgyár
- Dunai Cement- és Mészmű
- Eternit Művek.
[szerkesztés] Cementgyártó vállalatok
[szerkesztés] Lábjegyzetek
[szerkesztés] Források
[szerkesztés] Könyvek
- dr. Balázs György (1994) Beton és vasbeton I. - Alapismeretek története. Akadémiai Kiadó, Budapest ISBN 9630567547
- dr. Balázs György (1983) Építőanyagok és kémia. Műegyetemi Kiadó, Budapest
- dr. Balázs György (2007) Különleges betonok és betontechnológiák I. Akadémiai Kiadó, Budapest ISBN 9789630584654
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Magyar Cementipari Szövetség
- BETON - szakmai havilap
- Építőanyag - A Szilikátipari Tudományos Egyesület lapja
- A Tisztta.levegő.hu cikke