User:Burrows/Makó városrészei
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Ez a szócikk Makó város részeit mutatja be. Egyes területek pontosan behatárolhatók, és történetükben jelentősen elkülönülnek a többiektől; más városrészek meghatározása azonban csak hozzávetőleges. A külterületekhez lásd a Makó külterületei szócikket.
[szerkesztés] Belváros
Makó belvárosa, hasonlóan a többi egykori alföldi mezővároséhoz viszonylag kicsi. A belváros határait a Páva - Martinovics - Kálvária - Bolygó - Hajnal - Kazinczy - Rákóczi - Kálvin utcák adják meg. A ma belvárosnak nevezett terület három régi városrész összeolvadásából jött létre: A történelmi városközpontokból, amely a Szeged, Arad és Hódmezővásárhely felé vezető utak találkozási pontja, és az azt határoló utcák voltak. Ez a 18.század második felében alakult ki. A második történelmi városrész az egykori református városrészt volt, amely az egyik legősibb része Makónak. A környék esperesi központja volt, és a legtöbb oktatási intézményt is itt építették föl. A harmadik alkotóeleme pedig az egykori zsidó fertály, ami a városközponttól keletre jött létre, a piac mellett. Az első zsidó telepesek 1743 körül érkeztek ide. A belváros a város szíve, egyben közlekedési csomópont is: keresztülhalad rajta a 43-as főút, és a Hódmezővásárhely-Földeák-Makó út is. A város autóbuszpályaudvara is itt található, csakúgy mint a közigazgatási és kulturális létesítmények. Az 1970-es években itt is panelberuházások kezdődtek; megemlítendő a Csanád vezér téri, a Nagyér sétány menti, illetve a városrész határán található Ráday lakótelep. Nagy számú műemlék és turisztikai látványosság színesíti a belváros képét. A főtéren, a Széchényi téren található a Korona szálló, a Régi városháza és a Bérpalota. A Posta utcán, a főtérből kiinduló sétálóutcán láthatjuk a Posta-palota, a Hagymaház, valamint az Erdei Ferenc Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola a Pulitzer Kollégiummal együtt. Az egykori zsidó városrészben Ortodox zsinagóga tekinthető meg, de a Rendőrkapitányság, Mentőállomás és a Tűzoltóparancsnokság is itt épült fel. A rendszerváltás előtt ez a terület volt a szocialista állampárt irányítási központja: a munkásőrlaktanya és a pártszékház is itt kapott helyet. A Püspöki rezidencia és kápolna a tér másik oldalán található. A Csanád vezér tér parkosított részén '56-os és második világháborús emlékművek találhatók. A Petőfi park, távolabb a városközponttól várja a kikapcsolódni vágyókat. Egykor Csanád vármegye püspökének saját kertje volt. A neves költő szobra is a parkban látható. Az egykori református városrész ma oktatási központ: itt található az önkormányzati általános iskola Belvárosi tagintézménye; a Juhász Gyula Reeformátus Gimnázium és Szakképző Iskola, A Belvárosi és a Bárka óvoda. A látnivalók közül kiemelkedik a Református ótemplom és a Bagolyvár.
