Bikal
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Bikal | ||
|---|---|---|
|
||
| Közigazgatás | ||
| Ország |  Magyarország |
|
| Régió | Dél-Dunántúl | |
| Megye | Baranya | |
| Kistérség | Sásdi | |
| Rang | község | |
| Irányítószám | 7346 | |
| Körzethívószám | 72 | |
| Népesség | ||
| Népesség | 876 (2001) | |
| Népsűrűség | 51,44 fő/km² | |
| Földrajzi adatok | ||
| Terület | 17,03 km² | |
| Időzóna | CET, UTC+1 | |
| Elhelyezkedése | ||
  Bikal
|
||
Bikal község Baranya megyében, a Sásdi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Baranya megyében, Hegyháton, a Bükkerdő aljában, Mágocstól délkeletre, Mágocs és Egyházaskozár között fekvő település.
[szerkesztés] Története
Bikal nevét az oklevelek 1325-ben említették először Villa Bykol néven. A település ekkor a Szente-Mágócs nemzetségből származó Chama testvére János birtoka volt.
A település a török uralom alatt sem néptelenedett el.
Az 1554-1556-os adóösszeíráskor itt 15-, az 1586-os összeíráskor pedig 16 házat írtak össze.
A török felszabadító háborúk idején a lakosság a környéken folyó hadmozdulatok miatt meneküklsre kényszerült.
1696-ban Bikalon 5 családot írtak össze.
1720-as években a faluba római katolikus délszláv és magyar családok költöztek a településre.
Az 1700-as évek végén evangélikus németek érkeztek a faluba.
1830-ban a falu a királyi kamara birtoka, ekkor 521 horvát és 540 német nemzetiségű lakos élt a faluban.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után a Bem József ellen harcoló Puchner császári tábornok lett a falu birtokosa.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Római katolikus temploma - 1754-ben épült Szent Anna tiszteletére. A jelenlegi templomát 1797-ben szentelték fel.
- Puchner-kastély.
- Horgásztó.
