Białystok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Białystok

Białystok címere

Białystok zászlaja

Közigazgatás

Ország

Lengyelország

Vajdaság

podlasiei

Rang

járási jogú város

Körzethívószám

+(48)85

Rendszám

Népesség

295 000

Földrajzi adatok

Tengerszint feletti magasság

120-160 m

Terület

102 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Białystok ( [[Media:|kiejtése]]^{[[:Kép:|✩]]}, IPA: [bʲaˈwɨstɔk], belaruszul: Беласток / Bielastok, litvánul Balstogė, jiddisül ביאַליסטאָק Byalistok), Lengyelország egyik legnyagyobb városa (népesség 291 300 2004-ben), az ország északkelti részében található, közel a belarusz határhoz, az egykori Białystok, a mai Podlasie vajdaság központja.

[szerkesztés] Története

Białystoki katedrális

A legendák szerint Białystok a nevét Gediminas litván herceg után kapta 1320 körül. Történelmi forrásokban először 1437-ben említik, amikor a Białka folyó körüli földeket Jagiello Kázmér király Raczko Tabutowicznak adományozta, majd 1547-ben a Wiesiołowski család birtokába került. Ők téglakastélyt és templomot építettek ide. 1645-ben Krzysztof Wiesiołowski, a család utolsó tagjának halála után Białystok a királyság tulajdona lett. 1661-ben Stefan Czarniecki-nek adták a svédek elleni harcban tanúsított szolgálatai jutalmául. Négy évvel később Alexandra lányának hozományaként a Branicki család tulajdonába került.

A XVIII. század második felében Jan Klemens Branicki hetman, fővezér lett a Białystok környékének hűbérura. Ő volt az aki a már korábban létező lakot egy hatalmas főúr fennséges rezidenciájává alakította. Több művész és tudós jött Białystokba hogy éljen Branicki támogatásával. 1749-ben Białystok városi jogokat kapott.

Lengyelország harmadik felosztása után 1795-ben először a Porosz királysághoz tartozott, majd a tilsiti béke után, melyet 1807-ben írtak alá, Oroszországhoz került. A XIX. század folyamán a város a textilipar központjává fejlődött. A gazdasági fellendülés következtében a népesség az 1857-i 13 787-ről 1889-ben 56 629-re és 1901-ben 65 781-re nőtt. Ebben az időben a lakosság nagy része zsidó és lengyel volt.

I. világháború kitörése után 1915. április 20-án pusztító bombázásnak lett a város kitéve. 1915. augusztus 13-án német katonák jelentek meg Białystokban. A város az Ober Ost megszállási övezetbe tartozott, majd 1918 júliusától Litvánia része lett, Dél-Litvánia fővárosa. 1919. február 19-étől visszatért Lengyelországba. 1920-ban, amikor a lengyel–szovjet háborúban a szovjet erők lerohanták, a Julian Marchlewski vezette lengyel forradalmi bizottság parancsnoksága volt itt, mely kisérletet tett a Lengyel Szovjet Szocialista Köztársaság kikiáltására.

Dojlidy kastély Bialystokban

1920–1939 között a város ismét a független Lengyelország része volt. 1939. szeptemberben a német hadsereg megszállta Białystokot, de azután átengedte a Szovjetuniónak a titkos Molotov-Ribbentrop egyezmény értelmében, ekkor a Bjelorusz Szovjet Szocialista Köztársaság kebelezte be. 1941. június 27-én ismét német kézre került, amikor megindult az invázió a Szovjetunió ellen.

Az első időktől kezdve a németek könyörtelen fosztogatást és a nem-német lakosság kiirtására irányuló politikát folytattak. A mintegy 50-60 ezer fős zsidó lakosságot a białystoki gettóba zárták, és 1941 augusztusában kiirtották. 1941. július 24-én a német csapatok több mint 3000 zsidót bezártak a zsinagógába (ez volt Kelet-Európa legnagyobb fából épült zsinagógája) és rájuk gyújtották.

Számos antifasiszta csoport alakult Białystokban a megszállás első heteiben. A következő években ezek jól szervezett ellenállási mozgalommá fejlődtek. A megszállás utolsó évében földalatti felsőfokú kereskedelmi iskola alakult. Az iskola tanulói is részt vettek az ellenállásban. Ennek eredményeképp, sokakat bebörtönöztek, másokat megöltek vagy koncentrációs táborba hurcoltak.

[szerkesztés] Oktatás

Bialystoki Egyetem (Uniwersytet w Białymstoku)
Bialystoki Műszaki Egyetem (Politechnika Białystocka)
Bialystoki Orvosi Egyetem (Akademia Medyczna w Białymstoku)
Államigazgatási főiskola (Wyższa Szkoła Administracji Publicznej)
Kozmetológiai Intézet (Wyższa Szkoła Kosmetologii w Białymstoku)
özgazdasági akadémia (Wyższa Szkoła Ekonomiczna w Białymstoku)
Pénzügyi és igazgatási főiskola (Wyższa Szkoła Finansów i Zarządzania w Białymstoku)
Bialystoki zeneakadémia (Akademia Muzyczna w Białymstoku) http://chopin.man.bialystok.pl
Szinházművészeti akadémia http://puppet.man.bialystok.pl
Érski felsőfokú szeminárium (Archidiecezjalne wyższe Seminarium Duchowne) http://www.awsd.bialystok.pl
Politikatudományi Intézet (Instytut Nauk Politycznych) (Filia w Białymstoku) http://www.wsd.com.pl/moduly/artykuly/index.php
Matematikai és Informatikai főiskola (Wyższa Szkoła Matematyki i Informatyki Użytkowej) http://wsmiiu.edu.pl/
Nauczycielskie Kolegium Rewalidacji i Resocjalizacji http://www.nkrr.bialystok.pl
Niepaństwowa Wyższa Szkoła Pedagogiczna http://www.nwsp.bialystok.pl
Wyższa Szkoła Gospodarowania Nieruchomościami (Filia w Białymstoku) http://www.wsgn.pl
Papieski Wydział Teologiczny (Studium Teologii) http://www.pwstbialystok.prv.pl
Wyższa Szkoła Menedżerska http://www.wsm.pl
Niepubliczne Nauczycielskie Kolegium Języków Obcych
Nauczycielskie Kolegium Języków Obcych "Inter – Lingua" http://www.nkjo.bialystok.pl

[szerkesztés] Városrészek

Centrum, Bialostoczek, Sienkiewicza, Bojary, Piaski, Przydworcowe, Mlodych, Antoniuk, Jaroszówka, Wygoda, Piasta I, Piasta II, Skorupy, Mickiewicza, Dojlidy, Bema, Kawaleryjskie, Nowe Miasto, Zielone Wzgórza, Starosielce, Sloneczny Stok, Lesna Dolina, Wysoki Stoczek, Dziesieciny I, Dziesieciny II, Bacieczki, Zawady

[szerkesztés] Kisebbségi nemzetiségek

Kb. 7,5 ezer bialorusz nemzetiségű lakosa van Białystoknak, ez a város népességének 2,5%-a.
Orosz nemzetiségű kb. 10-15 ezer fő.
A tatárokmintegy 1800-an vannak
Kisebb részben élnek romák és ukránok is a városban