Betegségek nemzetközi osztályozása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A BNO az egészségügyben használt, a betegségek nemzetközi osztályozására szolgáló kódrendszer rövidítése. A nemzetközi szakirodalom a kódrendszert ICD-nek rövidíti (The International Statistical Classification of Diseases and Related Health Problems). Kialakításának az volt a célja, hogy bármelyik országban megbetegedett, illetve sérülést szerzett személy diagnózisát egységes kódrendszer alapján lehessen besorolni. A szabványos kódolás alapján a különféle statisztikákat, ország jelentéseket egységes kódolás alapján lehet összehasonítani.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Alapja az 1893-ban elkészült Bertillon-féle osztályozás. Azóta a kódrendszer többszöri revízión ment át. 1948-ban a hatodik revíziót már az Egészségügyi Világszervezet felügyelete alatt dolgozták ki. A revíziókat elsősorban a betegségek pontosabb megfogalmazása, illetve újabbak megjelenése indokolta. Jelenleg a tizedik revíziót használják. Ennek a változatnak az előkészítése 1983-ban kezdődött, ekkor tartották Genfben a BNO-10 előkészítő értekezletet. A revízió javaslat 1984-ben, illetve 1986-ban lett világszerte publikálva. Az észrevételek befogadására, illetve az új kódtáblázat végső elfogadására 1989. szeptember 26. és október 2. között Genfben került sor. A konferencián 43 ország, köztük Magyarország képviselője jelent meg. A tagállamok 1993. január 1-jétől léptették életbe a kódrendszert. Magyarországon a 9/1993 NM rendelet hatálybalépése óta használják az egészségügyben. Sajnos a magyar fordítás nem következetes. Ezért a több ezer kód közül egy ritkább betegség kódját eléggé nehezen tudják az egészségügyi alkalmazottak megtalálni.
[szerkesztés] Használata
- Általában a kiadott leletre, beutalóra és zárójelentésre nem csak szövegesen, hanem kódolva is megadják a diagnózis kódját.
- 2006. október 16-tól társadalombiztosítási támogatással csak úgy rendelhető gyógyszer, ha a receptre a páciens diagnózis kódját is feltüntették [1].
- Fekvőbeteg ellátás esetén a beírt diagnózis a finanszírozás egyik alapja.
- Éves statisztikai adatgyűjtéseknél általában ezt a kódolást használják.
[szerkesztés] A BNO-10-ről
[szerkesztés] Felépítése
A BNO kód öt karakteres. Az első karakter betű, majd következik két szám. Ez a három karakter határozza meg a főcsoportot, amit tovább lehet bontani. Az utolsó két karakter pontos jelentését a tagállamok maguk határozhatják meg. Általában a negyedik pozíción a „.8”-as jel az egyéb állapotot jelöli, míg a „.9” a három karakteres tétel címének felel meg, de minden további információ nélkül. Magyarországon előfordul, hogy csak a főcsoportot használják, de a finanszírozási szabályok elvárása miatt jellemzően már mind az öt karaktert használják. Az „U”-val kezdődő diagnózisokat bizonytalan betegségek, illetve kutatásokra fenntartott kódok. Ezeket nem szokás használni. Ez alól az U9990 – Sine Morbo BNO kód kivétel.
Kiegészítésül: A BNO-kód a magyar nyelvű kézikönyv szerint egy betű, 2 számjegy, egy pont, még egy számjegy. Amit a mai magyar egészségügyben BNO-kódnak neveznek, az az ötkarakteres "valami" az OEP/Gyógyinfok terméke, a BNO-n alapuló saját kis kód, mely első négy karaktere a BNO-ból jön a pont elhagyásával.
[szerkesztés] A diagnózisok felsorolásának alapvető szerkezete
- járványos betegségek,
- alkati vagy általános betegségek,
- helyi betegségek, lokalizáció szerint,
- fejlődési rendellenességek,
- sérülések,
- kiegészítő kódok.
[szerkesztés] Főcsoportok
Az osztályozás 21 főcsoportra vonatkozik. Ezek:
[szerkesztés] Néhány betegség kódja
- E66 – Elhízás
- I10 – Magas vérnyomás betegség
- M81 – Osteoporosis
- S80 – Térd zúzódása
- F1950 – Drogok és pszichoaktív anyagok okozta pszichotikus zavarok
- F5210 – Szexuális averzió és a szexuális kapcsolat örömtelensége
- F6510 – Fetisisztikus transzvesztitizmus
- F8130 – Az iskolai készségek kevert zavara
- Z6150 – Probléma gyermek kárára elk. nemi zaklatásból, nem családtag részéről
- Z6300 – Házas- vagy élettárssal kapcsolatos gondok
- Z6340 – Családtag eltűnése és halála
- Z6520 – Börtönből való szabadulással kapcsolatos gondok
- T7420 – Nemi erőszak, abusus
- Z21H0 – HIV pozitív, k.m.n. (panaszmentes)
[szerkesztés] Néhány finanszírozási szabály
- Járóbeteg ellátásban az S és T-vel kezdődő diagnózisok mellé kiegészítő diagnózist is kell írni, mely a sérülést befolyásoló tényezőt adja meg.
- Bizonyos diagnózisokat csak meghatározott életkorú páciensnek lehet megadni (pl. P96.00 – Veleszületett veseelégtelenség maximum 1 éves korig írható fel).
- Bizonyos BNO-k csak adott nemű páciensnek írható fel (pl. O84.00 – Ikerszülés, csak nőnek írható fel)
- Röntgen vizsgálatoknál nem a ténylegest, hanem a beküldő diagnózist kell jelenteni.
- Laboratóriumi vizsgálatoknál a diagnózis rögzítése nem kötelező.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Források
- A Betegségek és az egészséggel kapcsolatos problémák nemzetközi statisztikai osztályozása (Népjóléti Minisztérium, 1995 ISBN 9637025413)
- BNO kód kereső – kód/betegség részlete alapján is BNO kód kereső (orvosiszotar.hu)
- BNO-10 kód kereső – több, mint 11.000 kód BNO-10 kód kereső (bno10.hu)
- Keresés az aktuális BNO-listán (OEP)
- Teljes diagnózis törzs
- Diagnózis kereső
Orvostudományi portál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap
