User:Bennó/Archívum 04

Vonat(ok)ozás

Ilyen most: Február nevét Februusról egy római istenről kapta, aki a megtisztulás istene volt.

Ilyen lenne: Február nevét Februusról, a megtisztulás római istenéről kapta.

Önző értelmiségi játszadozás. Míg mások megszakadnak a termelésben. Úgyhogy - marad.--Mihaszna Godson ^fóruma 2007. február 1., 19:10 (CET)

Látod, te ilyen haszontalanságokra fecséreled az időd, mint a helyesírás és szép stílus, míg szegény Godson megszakad a kéretlen beszólások termelésében... – Alensha ^üzi 2007. február 2., 16:09 (CET)

szúfik

szerintem hosszú. törökül is hosszan ejtik. --Timiş vitaláda 2007. február 1., 20:18 (CET)

hÜmm szerintem mind hosszú... de még kikérjük arab szakértő Mathae-nk véleményét is. Nem vagyok szufi, a friss változtatások oldalon ütötte meg a szememet hogy van iylen júzer :) hehe. a mevlevi kicsi szerintem mert jelző, bár köznévből származik. hazsnálják főnévként is: mevlevik. Épp mostírtam egy szócikket a dervisekről: User vita:Teemeah/Szócikkpróba még matha csekkolására vár mert az arab nevek magyarosításához ő ért, nem merem így kiarkni :))) --Timiş vitaláda 2007. február 1., 20:25 (CET)

+ 1 d...

...kell a júzerlapodra (*Nádasy). Feanor 2007. február 2., 03:24 (CET)

mediterráneum

Szia.

Hol pontosan az Osirisben? (Nekem nincs olyan, de megnézném.) Az Akadémiait megnéztem, annak a szószedetében nincs benne. Viszont elég tulajdonnév szagot érzek, de könnyen lehet, hogy rossz a szaglásom. Péter ✎ 2007. február 2., 15:42 (CET)

Köszi, biztos igazad van, nem azért kérdezem. Csak annak is örülök, hogy ha utánanézel az okának, mert akkor van esély rá, hogy megértem a szabályt, és akkor meg is jegyzem. Ja, és bocs, hogy kijavítottam valamit, ami jó volt, és söprögetni kellett utánam. Nem vandalizmus volt, egyszerű tudatlanság :-) Péter ✎ 2007. február 2., 16:03 (CET)

Én többnyire érzésből dolgozom, mert valahogy jól ment mindig a dolog. A szabályokat nem tanultam meg, mostanában olykor megnézem, és akkor megjegyzem. Ja, és tanultam térképészként egy teljes évig földrajzi névírást. Ott vannak elképzeléseim, de emlékszem arra is, hogy iszonyú komplikált az egész. De tetszik a megközelítésed, mármint, hogy az egész csak saját magunk és mások megalázására jó. Nem is szoktam senkit megítélni a helyesírása alapján. Péter ✎ 2007. február 2., 16:19 (CET)

Köszi a kimerítő választ. Sajnos az önálázáshoz nem kell a helyesírásig mennem, annyi minden van, amihez egy kicsit se konyítok. (Irodalom, komolyzene, kémia stb.) De nem csüggedek. Amihez értek (talán van olyan is), azt igyekszem megosztani. Péter ✎ 2007. február 2., 17:36 (CET)

Olvasmány ajánlat

Hogy DD ilyen érzékennyé vált az őt ért támadások terén ,annak bizony hosszú története van. Ha van időd és türelmed a laptörténetekben találsz egy, s mást, de előre szólok, hosszú lesz. A Vince ugyancsak hosszú történet, mikor megismertem még így nézett ki az userlapja, és akként is viselkedett, lásd itt. Megjegyzem sokat változott azóta, pozitív irányba, de néha vissza-vissza lépeget, a fene tudja miért.

Láttam a DD vitalapján, hogy irod a predestináció téma sok vitát keltene. Valójában már lezajlott, lásd itt.--Immanuel 2007. február 2., 19:13 (CET)

A DD munkájának védéssel kapcsolatban (bár nagy fiú ő már, és meg tudja védeni magát) kezd azzal, hogy telepíted a skypeot a számítógépedre, a többit majd ott... --Immanuel 2007. február 2., 19:33 (CET)

Római számok

Választ lásd itt: Arab-izraeli háború/Új (a sablonban) --Vince ^blabla :-) 2007. február 2., 19:29 (CET)

Ír-sziget

Köszönet a javításokért az ír-szigeti helynevekben. Nyilván fogok még ilyen hibákat elkövetni, mert sok konvencionálissá vált helynévfordítást nem ismerek, de azért írogatom tovább a cikkeket és lassan majd minden helyrepofozódik. Köszönöm és üdv, --Korovioff 2007. február 3., 14:28 (CET)

Helynevek

Arra hajlanék, hogy érdemes mindig odaírni, bár én magam valószínűleg hanyagságból nem mindig teszem ezt meg. Gondolom van olyan olvasó, akinek használhat az azonosításban. --Korovioff 2007. február 3., 17:49 (CET)

Határozó szójegyzék

Egyértelműen a Szójegyzék enwikibeli szócikkéből vette a fiú, ami iw linkben nincs ugyan megadva egyik cikkéhez sem, de mondjuk a németen keresztül eljuthatsz az angolhoz (asszem, rettentő invenciózusan, hogy en:Glossary, valamint en:Defining dictionnary), ott van bent ennek a határozó szótárnak az elmagyarázása is. Az angol cikkek többszöri átolvasása után is azonban csak az biztos, hogy ezeket fordította le, de az az érzésem, hogy a mi kulturális fogalomtárunkból hiányzik egy ilyesmi alapszó-tár (direkt kötőjellel írom), így viszont a huwikiben nem sok jogosultsága van, ami meg a Glossaryt illeti, szerintem a magyar glosszárium fogalma messze nem ugyanazt takarja, mint az angol glossaryé, szóval a szójegyzék szócikk is magyarításra szorul, és nemcsak nyelvhelyességi szinten. Pasztilla 2007. február 3., 21:24 (CET)

Ja, még annyi, hogy szegény fiúval alapvető problémám, hogy én még azt sem nagyon értem, amit hétköznapi ügymenetben a WP:T lapon hozzászólt, próbáltam volna megérteni, de istenuccse nem ment. Pasztilla 2007. február 3., 21:27 (CET)

Te ámbör, te azt tudod, hogy kinéz a vitalapod, így flekkesítve? Pasztilla 2007. február 3., 21:25 (CET)

No én azt értem, csak épp azt mondom, hogy a mi glosszáriumunk nem az ő glosszáriumuk, ilyenre nálunk fogalom, hogy egy bizonyos nyelvterület fontosabb szavait listázó szótár, ez nekünk nincsen. A vitalapod meg kéthasábos, nem tudom, miért, de a szokványos képernyőméret helyett félképernyőméreten fut a szöveg. Pasztilla 2007. február 3., 22:19 (CET)

Na most ahhoz képest, hogy ezek szerint csak most olvastad el az angol szócikket, akkor eddig árnyékbokszoltunk? :-o Ráadásul engem sem olvasol, ami azért már mégiscsak műveletlenséget von maga után. Az értelmező szótárt már korábban helybenhagytam, én a magyar glosszárium szóra mondom most már harmadszor, hogy nem felel meg az angol glossary szócikkben található definíciónak. Az angol cikkben ugyanis a könyvek hátuljában található, a könyvben előforduló, ismeretlennek alított szavakat feloldó szójegyzékre helyezik a fő hangsúlyt, nálunk viszont ennél jóval több a glosszárium (ld. Petőfi-szójegyzék, besztercei, ahogy tetszett mondani, stb.). Na mostan, a másik meg az, hogy én azt tudom, hogy vannak értelmező szótárak, de a szakértelmező szótárakkal tényleg nagyon meglepsz, én csak szakhelyesírási szótárakat meg szaklexikonokat ismerek, jó sokat, most megnéztem az OSZK katalógusában, például ott sincs ilyen. A vitalapodról folytatott polémiának pdig lesz még folytatása, ugyanis exploreres vagyok. Pasztilla 2007. február 3., 22:46 (CET)

Hol?? Hol?? Hol van LouisBB legújabbja? Nem tudom, hogy lehetne lekommunikálni neki bántódás nélkül, hogy a szócikkeiben magyar szavak vannak ugyan, de elég nehezen érthetőek magyarul, és át kéne nézni őket, bár tény, hogy Dami is szembedicsérte Lajost a glosszáriumos szócikkért. Minthogy érteni ő sem érthette, gondolom, csak nem merte megbántani. Pasztilla 2007. február 4., 09:15 (CET)

zsidó ünnepek

Ezeket elhelyezem én, ha nem gond, ne csináljuk ugyanazt... – kgyt (vita) 2007. február 4., 01:55 (CET)

Elmentem aludni... :-) – kgyt (vita) 2007. február 4., 02:28 (CET)

Értelmező szótár

Visszajavítottam, de azért volna egy szemrehányásom. Olvastam ugyanis a WP:T oldalon kend billentyűzetéből, hogy most nem ér rá foglalkozni az egész cikkel, ezért odamentem az egész cikkhez, kimásoltam word doksiba az egész cikket, kisimogattam, hozzáadtam, megköpdöstem, és mikor kábé negyedóra múlva helyeztem volna vissza, látom, hogy Bennó uraság szerte-széjjel szerkesztette a lapot, és roppant idegesítő volt betűről betűre átnézni a magam és kelmed változatát, hogy nehogy véletlenül is visszacsináljam akár egy vesszőjavítását is. Maradjunk ennyiben. :-o Pasztilla 2007. február 4., 20:56 (CET)

Na, amíg LouisBB nem látszik emberileg összeomlani és megsemmisülni, és amíg jó képet vág a díbolásainkhoz, gyorsan meg kellene orvoslani ezt is. Majd lehet, hogy rácsimpaszkodom magam is. A ragályról: vegytiszta hülyeséget beszélsz, de ez immáron természetes része világképemnek, amennyiben nem tetszett volna észrevenni, én hajdanában aktív és igen hasznos tagja voltam a Wikipédiának, nevesül szócikkeket írtam, sokat és néha jót is. Manapság meg unatkozom, és például ezért foldozgatok. Dixi. Pasztilla 2007. február 5., 06:46 (CET)

Közben megkaptam a leveled, majd reagálok rá. Pasztilla 2007. február 5., 07:12 (CET)

Maszat

Ezen még nem fogok megsértődni. Csak ha hülyének néznek. Veled konstruktívnak tűnik a társalgás ;) --Mathae قلني 2007. február 4., 23:47 (CET)

Nekem is paidagoigoszi ambícióim vannak, de valószínűleg inkább a megélhetést választom, ha minden összejön. ;) Mit tanít tanár úr, és milyen szinten, ha szabad érdeklődnöm? (Egyúttal elgondolkodtam userlapod láttán: kinek anyanyelve a latin manapság? :D )--Mathae قلني 2007. február 5., 00:32 (CET)

A júzerlapomon kellően kitárulkozom, szabadidőmben meg leginkább Wikipédiázom. Meg latint tanítok, szigorúan az én szintemen és szigorúan ismerősöknek ;). Művet is fordítottam már angolról kedvtelésből, de csak keveset és kevéssé művészit. Szóval ilyesmi. Én se szívesen tanítanék jelen viszonyok között, esetleg egyetemen, de arra meg esély sincs :(. --Mathae قلني 2007. február 5., 11:24 (CET)

Római Birodalom

Kedves Benno! Tavaly februárban volt egy nagy vita az ügyben, ahol a Tiédhez hasonló véleményt képviseltem, de azzal egymagam maradtam, és végül Mathae (és mások) ellenvéleményét elfogadtam, mert abban is van ráció. A vita részleteit itt találod:

• User vita:Adapa/Archív1#Ókori Róma
• User vita:Mathae/Archív2 - Az archív visszavág#Római Birodalom
• User vita:Adapa/Archív1#Kategória:Római Birodalom és Kategória:Ókori Róma
• User vita:Adapa/Archív2#Róma ismét
• User vita:Mathae/Archív3#Proto-ból korai + Római Birodalom disputa felújítása
• User vita:Adapa/Archív2#Róma
• User vita:Mathae/Archív3#Róma + gerinchúr
• User vita:Adapa/Archív2#Róma sokadszor
• User vita:Mathae/Archív3#Róma sokadszor
• User vita:Adapa/Archív2#egy vita margójára

Valamint most legutóbb:

• Wikipédia:Kategóriajavaslatok#Ókori Itália

Hát ennyi... :-\ --Adapa 2007. február 5., 12:01 (CET)

Szerintem előbb olvasd alaposan végig a fenti vitát. A kategórialapokra egyébként éppenhogy nem vonatkozik a bátor szerkesztés elve, csak az egyértelmű esetekben. A problémásabb esetekben a WP-irányelvei szerint mindig kikérjük előbb egymás véleményét a Wikipédia:Kategóriajavaslatok oldalon, és ott konszenzust alakítunk ki. Ez pedig, amint láthatod, nem éppen a legsimább ügy. Üdv, --Adapa 2007. február 5., 12:37 (CET)

A cikkek értelmesebb kategorizálását szerintem is mindenki elfogadja. Én ezt már el is kezdtem az ókori Itália létrehozásával és pár cikk belehelyezésével és senkinek sem volt ellenére. --Adapa 2007. február 5., 12:44 (CET)

Arab–izraeli konfliktus (korábban Nyenyec offtopicnak minősítette elhamarkodottan, de már átkozza azt a napot, meggyónta, megbánta, és idővel megbocsátjuk neki)

A Vita:Arab–izraeli konfliktus lapról idehozva. -- nyenyec ☎ 2007. február 5., 19:30 (CET)

Vita áthozva a régi vitalapról

Érdekes dolgok vannak a cikkben. Kezdjük mindjárt az első mondattal: arabokról először a Kr. e. 8. században hallunk. Izrael, mint olyan, 1948 óta létezik, az ókori zsidó államoknak semmi közük hozzá - kb. mint Pannonia provincia és Magyarország. --Mathae قلني 2007. február 2., 20:38 (CET)

Naaa. Ha már egyfelé korrektül tetszik, akkor másfelé is. Államiság tekintetében arrafelé nincs folytonosság, azzal arabok sem büszkélkedhetnek, de hogy "ókori zsidó államok"-nak ne volna közük a mai Izraelhez, az azért egy kissé erős. A Pannonia – Magyarország hasonlat meg már csak azért se stimmel, mert a két korszak között történt itt egy apróság, aminek azért számunkra szerintem van jelentősége: a magyar honfoglalás. No comment. Bennó 2007. február 2., 23:02 (CET)

A mostani és akkori zsidók között meg csupán egy diaszpóra meg egy-két "alija" a különbség... illetve temérdek arab betelepülése. A pannoniai provinciális lakosság és a mai magyarok között nem sokkal nagyobb a különbség, mint a mai szefárd/askenázi izraeliek és bölcs Salamon népe közt (ugyebár származási alapon nem illik gondolkodni, mert kétségtelen, hogy a zsidók különféle okok miatt relatíve belterjes közösség maradtak, így aláírom: genetikai alapon esetleg. De pont ilyesmivel zsidók esetében nem gondolom, hogy illendő előhozakodni.)--Mathae قلني 2007. február 2., 23:49 (CET)

Az viszont tényleg igaz: van köze Izraelhez az ókori Palesztinának. Nem véletlenül nem jött be Herzlnek az Uganda-terv...--Mathae قلني 2007. február 2., 23:50 (CET)

Szerintem ezen az alapon nem sok kereskednivalójuk van egymáson araboknak-palesztinoknak és zsidóknak, egy efféle tudományos finomkodás mindjárt lelepleződik, ha csak a hétköznapi "paraszti" józansággal szembesül. Ókori zsidóság és mai zsidóság között a folytonosság nem kérdéses, ahogy arabság és arabság között sem (hagyjuk most, hogy hol vannak a hiányzó törzsek :o). A Kr. e. II. évezred viszont tényleg egy cseppet homályos. Pannonia provincia lakossága és a mai magyarság között azért van egy nem lényegtelen eltérés: a magyarok! Salamon népe és a mai zsidóság között a folytonosságban inkább csak a teljesség kérdéses. Több mint valószínű, hogy sok zsidó család, olykor talán nagyobb közösségek is, egyszerűen asszimilálódtak. Éppenséggel a keresztény Európa sokáig igen komoly tényező volt az asszimiláció akadályozásában, ha tetszik, segítettek fennmaradni a népek között a zsidóságnak. Ugandát viszont meghagyhatjuk dr. Idi Ámin Dadának. :o) Bennó 2007. február 3., 01:08 (CET)

Egy népnek azért nem nevezném a ladino és jiddis hagyományú, minimum kettős (nem beszélve szegény jemeni zsidókról, meg az etióp "zsidókról", akiket, ha jól tudom, nemigen vesznek abban a demokratikus országban emberszámba) identitással számolni kell. Legalábbis a 20. század közepéig. Azóta hála az önvédelmi és hódító háborúknak, tényleg sikerült valami nemzettudatot összeszedni az izraelieknek, de azért nagyon sok forrásból táplálkozik mindez... --Mathae قلني 2007. február 3., 01:13 (CET)

Ez olcsó maszatolás, mintha ugyan ég és föld választaná el a Spanyolhonba keveredett zsidóságot az északabbra keveredettől. Ugyan már. Ezzel az erővel a csángók is külön népnek számítanának, nem is beszélve a székelyekről. Ladinóval meg jiddissel dobálózni rém komolyan hangzik, kivéve ha valaki végiggondolja azt is, hogy nincs annál természetesebb, mint ha a befogadó ország nyelvét megtanulják a bevándorlók, és sajátságos változata alakul ki a körükben. Askenázi/szefárd ellentétek? Ne röhögtessük ki magunkat. Ez két, diaszpórában kialakult zsidó kultúra, nem két nép. Az izraeli nemzettudattal meg igazán nincsenek gondok, van nekik szép kövér, amilyen itthon is elkélne. Bennó 2007. február 3., 10:51 (CET)

Nem állítottam, hogy az askenázik és szefárdok egy-egy nép lennének, ahogy azt sem, hogy természetellenes lenne a befogadó ország nyelvét megtanulni. Csak éppen egy 12. század óta mai Ukrajna területén vegetáló jiddis stetl-közösséget, egy jemeni "oázis-zsidó" törzset, vagy éppen egy Valladolidból Fezbe került "polgári" zsidó csoportot igenis sok dolog választ el. Többek között a mindennapos nyelv. Ez kulcsfontosságú momentum. Nyelvében él a nemzet, talán nem hülyeség, ha közhellyé is vált.

Márpedig történetesen a ladino újlatin, a jiddis germán nyelv. Azaz beszélői nem értik meg egymást. (A magyar templomban is latinul imádkoztak, meg az angolban is, a hívek mégsem értettek volna szót. A zsinagógai héber ue.) Ezt pedig igenis tekinthetjük "ég és földnek". Te mitől tekintesz egy néphez tartozóknak két fizikailag elszigetelt, eltérő nyelvű közösséget, amelyeket pusztán a vallás közössége köt össze? --Mathae قلني 2007. február 4., 23:05 (CET)

Hááát. Pedig mintha a zsidóság esete mutatná, hogy a népre, nemzetre alkalmazott kliséink olykor felfeslenek. Igaz, a diaszpóra megannyi külön kultúrát termelt, sőt két (illetve legalább két) külön zsidó nyelvváltozatot, egy latint és egy germánt, de aztán mégiscsak közös elhatározással összeköltöztek, megtanulták az elfelejtett hébert, és újra néppé váltak. Az pedig kétségtelen, hogy valaha az voltak. Ha csak el nem kezdünk érvelni a Roboám utáni Dél és Észak útjainak elválásáról. :o) Aztán meg a vallás. Tudom én, hogy ma dúl ez az agybaj, ami éppen a zsidóság védelmében eltekint attól, hogy etnikumnak tekintse a zsidóságot, és jön a csúf maszatolás a vallási kisebbséggel, holott az aztán ma tényleg nem köti össze a zsidóság nagyobb részét, a diaszpórában biztosan nem. Szakadoznak a kategóriáink és a kritériumaink? Vagy csak kultúrafüggőek. Vagy a zsidóság eleve és menthetetlenül nonkonform, és mindig mindenből kilóg, és csak a gond van vele, mert kisiklik todományos és rendszerező kezeink közül. Azért asszem a probléma áthidalható, ha lemondunk a kristálytiszta logikájú elemzésről, és csak szétnézünk, hogy mit látnak szemeink. Például egy valaha volt és mára feltámadott zsidó államot. Punkt. Aztán lehet vitatkozni, hogy akkor most izé vagy hozé, de ez a lényeget aligha érinti. Egy nép volt, aztán szétszóródott, aztán összegyűlt. Közben sok minden történt, és nem mindenről tudunk biztosat. Például hogy egészen haza beszéljek, a magyarországi zsidóság sem egy folytonos csoport, többszörös újra-letelepedés történt, a legkorábbi már nagyon korán. Hogy hány nép a zsidóság? Valójában ez azért nem megválaszolhatatlan kérdés, csak rosszul van föltéve, és az se biztos egyáltalán, hogy föl kell tenni. Bennó 2007. február 4., 23:25 (CET)

Ütközés után: Szemléletbeli különbség fennforgását állapítom meg. Szerinted a kategóriával van a baj, szerintem a belesuvasztandó elemmel. De azt kölcsönösen megállapítjuk, hogy valami nem stimmel. Szerintem nem nemzet, szerinted nemzet, de nem úgy. Akkor minek forszírozni a dolgot? A valaha volt és mára feltámadott zsidó állam képével továbbra sem értek egyet, elutasítom a folytonosság eszméjét. (Avagy irány Etelköz, Levédia és a Volga-Káma?) --Mathae قلني 2007. február 4., 23:41 (CET)

Ezt tényleg nem egészen értem. Naná, hogy nem megyünk vissza Etelközbe, de ki tagadja, hogy valószínűleg ott jártunk? Én a folytonosság alatt összesen e tény rögzítését értem, és szememben az, hogy volt ott zsidó állam és van ott zsidó állam, pusztán azt jelenti, hogy volt ott és van ott, semmi többet. Az is egy állam volt, meg ez is egy állam. Az más kérdés, hogy a zsidóság nagyobb része szilárdan hisz abban, hogy joga van ahhoz a területhez, és hogy hívő keresztények komoly tömegei is hisznek ebben. Én most nem erről beszélek, amúgy sem jó dolog hitbéli kérdéseket elvi alapon boncolgatni, a kettő két dimenzió. De azt szintén nem tartom szerencsésnek, amikor valaki a csillagot is lemagyarázná az égrül, csak hogy ne kelljen tényként kezelnie valamit, ami tény. Nem mondom, hogy ebből következően a zsidó állam jogait a nemzetközi közösségnek az ókor óta folytonosnak kéne tekintenie, mert akkor Róma város költségvetését is megterhelhetnék egy csomó súlyos kártérítési perrel :o). Megjegyzem ma már nem is azon folyik a vita, hogy zsidók visszaköltözhetnek-e Palesztínába (ezt csak néhány a világtól nagyon elmaradott palesztin vezető hiheti :o), mert hiszen ott vannak, és kész. A kérdés a folytatás, és nem igazán az, hogy kinek milyen joga van a földhöz, amivel egyébként a nemzetközi közösség úgyse tud mit kezdeni, hiszen messze túlmutatnak jogon és történelmen, és mindkét részről erősen hitbéli alapjai vannak az igényeknek (persze annál nincs is erősebb alap). Bennó 2007. február 5., 00:16 (CET)

A hébert soha nem felejtették el, a 19. század közepéig a legtöbb könyvük héberül jelent meg. Nem csupán az egyházi iratok, hanem a tankönyvek, szépirodalmi munkák, útleírások, stb. Még a huszadik században is általános volt, hogy ha valamelyik komolyabb zsidó személy beszédet mondott, kiadta, és a magyar/német/angol szöveg mellett héberül is ott volt a beszéd. Nem jiddisül: héberül. A héber nyelv kétezer éven át az összetartozás egyfajta jelképe is volt. Data Destroyer 2007. február 4., 23:29 (CET)

És talán az se véletlen, hogy a jiddist és a ladinót is szigorúan illett héber betűkkel írni. Valami elárul arról, hogy milyen fontosnak tartották a védendő örökség minden darabját. És bizony, talán azzal kellett volna kezdeni, amit DD az imént szépen megírt, hogy az összetartozás erős jelképe volt önmagában a héber ismerete is. Bennó 2007. február 4., 23:34 (CET)

Nono. Óvatosan ezzel a kétnyelvűséggel: a zsidóság körében a héber nyelv ismerete éppolyan szintű, mint a ladino/jiddis nyelvé, a nyelv mint olyan tehát nem választotta és nem választja szét a szefárd és az askenázi közösséget. Ahogy Benno mondja, természetes dolog, hogy ha egy országban nagyobb népcsoport telepedett meg, akkor bizonyos mértékig átvették a befogadó ország nyelvét (noha nem törvényszerű, hisz Kelet-Ezrópában is századok óta élnek zsidók, elég, ha a galíciai közösségre gondolunk, mégsem vették át a lengyel/cseh/orosz nyelvet). Data Destroyer 2007. február 4., 23:18 (CET)

Asszem ez utóbbinak egyszerűen az a magyarázata, hogy oda már mint jiddis nyelvű közösségek költöztek át éppen a késő középkori Németországból, és persze a zsidóüldözések hatására. Tehát vittek magukkal egy féltett hébertudást, és egy keverék jiddisnémetet. Így talán érthetőbb, hogy nem tanultak mellé új nyelvet (illetve hogy aki tudott beszélni a befogadó ország nyelvén, az se alakította saját idiómává, mert az már volt, a közösségen belülre a jiddis). Asszem tényleg ez az oka összesen, hogy ti. egyre keletebbre szorult az európai zsidóság, de alapvetően nem önként, és hogy egy már jiddis kultúrájú népesség volt ez. Bennó 2007. február 4., 23:37 (CET)

Ütközés előtt DD-nek: Kétségkívül nem vagyok a zsidó vallású közösségek történetének tévedhetetlen ismerője, és meglehet: igazad van a héber ismeretével kapcsolatban, bár épp a zsidók kiközösített elzártságából adódóan ebben az esetben különösnek találom, hogy át kellett venni a külvilág nyelvét mindennapos használatra. Ha ugyanis a későbbi fejlemény jiddist meg tudták őrizni a szláv népek tengerében, a héberrel ez miért nem sikerült? --Mathae قلني 2007. február 4., 23:41 (CET)

Persze, ebben igazad van, de gondolj bele, hány századon át éltek komoly zsidó közösségek úgy Galíciában, mint Csehországban, Krakkóban, stb. Ha csak az első, itt nyomtatott könyveket nézem: az első héber könyv 1525-ben jelent meg Prágában, Krakkóban 1560-ban, Lembergben 1545-ben. Ezek csak a nyomtatványok, kéziratok sokkal korábbról is ismertek, lásd akár Azarael Avri Aazari, hogy itthoni példát hozzak. Mégsem vették át a kelet-európai országok nyelvét. A jiddis egyébként sokkal inkább héber, mint német, egyfajta leegyszerűsített nyelv mindennapi használatra, bár ez durva megfogalmazás, tudom :) Data Destroyer 2007. február 4., 23:43 (CET)

Mathae, talán neked is sikerült válaszolnom mielőtt kérdeztél volna :). A jiddis a köznapok nyelve, valóban német-héber keverék. Mivel a zsidó közösségek mindig eléggé zártak voltak, ezért maradt fenn a jiddis kelet-európában is úgy, hogy csak nagyon kevés szláv jövevényszó került bele. Data Destroyer 2007. február 4., 23:47 (CET)

"különösnek találom, hogy át kellett venni a külvilág nyelvét mindennapos használatra.". Nincs ebben semmi különös, a héber nyelv, bárhogy is nézzük, nem igazán élő nyelv, talán a mindennapos használatra nem igazán volt alkalmas. Nyugat-Európában sokkal korábban éltek nagy közösségek, mint keleten, talán ezért "épült be" a német nyelvbe a héber. Data Destroyer 2007. február 4., 23:50 (CET)

Azt hiszem, két okból. Egyrészt szél ellenében nehéz, másrészt azért a héber erősen a templomi istentiszteletre volt fenntartva, illetve a Szentírás tanulmányozása miatt volt fontos. Nem nagyon érdemes ezügyben szőrözni: kétségtelen tény, hogy a zsidóság mindenkor készséggel tanulta és ápolta a hébert, igyekezett érteni, és valamelyest beszélni is. A tudatos nyelvvédelem is nyelvvédelem. Hogy miért nem maradt az érintkezés hétköznapi nyelve is, arra azt tudom mondani, hogy valószínűleg az összefüggő nagyobb lélekszámú közösségek folytonosságának hiánya miatt. Tehát nem nagyon lehetett úgy élni Európában, hogy valaki ki ne mozduljon a mégoly egymás hegyén-hátán letelepedett közvetlen környezetéből, ahol mondjuk mindenki értett valamicskét héberül. Egyszerűen el kellett sajátítani a többség nyelvét. Kedves M. koll.! Te ne tudnád, hogy a nyelvtörténetben vannak ennél nagyobb csodák is? Érthetetlen nyelvcserék (e pillanatban úgy néz ki, hogy a magyarság is nyelvcsere útján nyerte finnugor nyelvét, és ki tudja, miért?), diadalmas hódítók egy emberöltő alatt elfeledték nyelvüket és asszimilálódtak az alsóbbrendű leigázottakhoz (mint történt ez a vizigótokkal Hispániában, a frankokkal Galliában), de ugyanez megtörtént fordítva is?! A nyelvek viselkedése nem (tisztán) logikus. Közösségeké meg végképp nem. Hogy saját asztalomnál maradjak: mindmáig megmagyarázatlan jelenség a latin történetében, hogy akár szubsztrátumként, akár szupersztrátumként került kapcsolatba más nyelvvel, mindig egyedül ő maradt a porondon, és kihaltak alóla is, meg felőle is, és ő ott csücsült násza után, mint a fekete özvegy, a férj meg sehol? (Az elsőre példa az iménti frankok és vizigótok esete, akikből mára még helynév is alig maradt, az utóbbira példa van ezer, szinte minden provinciában lezajlott a folyamat, márpedig a rómaiakat aztán egy cseppet sem érdekelte, hogy mások tudnak-e latinul, csak hát hirtelen ez lett az érvényesülés útja). Bennó 2007. február 4., 23:51 (CET)

Vizigót és frank esetben azt hiszem mennyiségi magyarázat adódhat. --Mathae قلني 2007. február 4., 23:55 (CET)

Igen, persze, nem is azzal van a baj, hanem még mennyiségi aránytalanságok esetén (vizigót-hispanoromán arány 5% szemben a 95%-al, szóval ez eléggé fölényes :o), hanem azért azt meg kéne valahogy magyarázni, hogy míg a vizigótokat az arianizmusukról egy száz év alatt is alig lehetett lebeszélni, a nyelvükről és kultúrájukról készséggel és korábban? Persze volt ott minden, sokkal fejlettebb civilizáció, páratlan írásbeliség, miazmás, tudomén. De akkor is van benne valami hátborzongató. Az ember nem fordíthatott nyugodtan hátat a latinnak, mert akkor jaj. Vannak ilyen domina-donna jellegű nyelvek, és ha valaki, hát a latin mondjuk teljességgel az. :o)) Szóval függ a nyelvtől is. Mert azt már mondjuk ilyen könnyen nem lehet megmagyarázni, ami Galliában történt, ott ugyanis az öntudathiánytól éppen nem szenvedő kelták felejtették el igen hamar mindenüket, és lettek galloromán népséggé, holott ehhez még csak a kultuszminisztériumtól se kaptak támogatást, nemhogy uniós felzárkózási pénzek. Rómában az ilyesmire tojtak magasról (asszem ez az egyik magyarázat egyébként, mindig akkor szokott kibontakozni az ellenállás, ha valaki támad, márpedig a gall identitást semmiféle támadás nem érte, törődni se törődtek vele. A rómaiakat nehéz megérteni úgy, ha nem tudjuk, hogy számukra az Itálián kívüli világ teljesen sose volt valóságos, az a mesék birodalma, az igazi élet az ott zajlik, az Apenninek árnyékában, és ott is leginkább csak Latiumban :o). Bennó 2007. február 5., 00:01 (CET)

Most DD kollal vitáznék: emlékeim szerint a jiddist mindenki inkább németnek tekinti mint hébernek. E pillanatban csak egy soványka jiddis-magyar szójegyzéket bírok előbányászni, és az nem döntő. Valóban tele van héber kifejezésekkel, rengeteg a héber főnév, és inkább mintha mondattani és alaktani szempontból igazodtak volna sokat a némethez. És persze szókincsben is. Azért amikor az ember azt olvassa, hogy "Is gewein a folk", akkor az nagyon német. :o) Meg azt hogy "Am anfang hat Gott" ugye, a Biblia legelején. :o) Szóval valahogy az ember élménye mégis az, hogy ez egy torzított német, persze tele héber szavakkal. Nem? Bennó 2007. február 5., 00:01 (CET)

Nem mintha egy percig is mérvadó lenne, de összehasonlító nyelvészék a jiddist a germán nyelvek közé sorolják be. Pasztilla 2007. február 5., 13:02 (CET)

Nagyon érdekes amit írtok, szájtátva olvasom, tényleg. Ezekből a beszélgetésekből nagyon nagyokat tudok tanulni.

Csak egy apró felvetésem van. Bizonyára ismeretes előttetek, hogy az elmúlt kb. 20 évben kb. 1,2 millió zsidó nemzetiségű személy települt be Izraelbe a volt Szovjetunió, döntően Oroszország területéről. Ez Izrael lakosságának mára kb. 1/6-oda. És az utcákon, az üzletekben, a buszállomásokon, a kávézókban a héber mellet, arab helyett, egyre gyakrabban oroszul vannak kiírva a kiírandók. Egyes helyeken kizárólag orosz feliratokkal lehet találkozni. Gavjágyina -- 25 sekalím/kg.

--Burumbátor ^társalgó 2007. február 5., 04:33 (CET)

Igen-igen, sőt de mennyire! Na, ez pl. egy olyan helyzet, hogy erősen kérdéses, asszimilálódhatik-e egy ekkora népesség, vagy lesz egy nagy orosz sziget Izraelben. Folyik erről ottan mindenféle vita, mert egyrészt miért felejtenének el oroszul (mikor az gyönyörű :o), másrészt viszont az baj, ha nem tanulnak meg az állam polgárai a többség anyanyelvén ill. a hivatalos nyelven. Halkan jegyzem meg, hogy ugyanez zajlik az USA-ban a hispanó közösséggel: ha bevándorlók akkora tömegben érkeznek, hogy független közösségeket tudnak alkotni, és nem kényszerülnek rá arra, hogy érintkezzenek másokkal, akkor ilyen érdekes "honfoglalás"-szerű helyzet áll elő. Amerikában is elég nagy zavar van ekörül. Létezik angolosítási program is (bezony! lásd Samuel Huntington örökbecsű műveit :o), meg persze olyan vélemény is, hogy nagyon szép, ha a hispanók megmaradnak hispanónak, és hogy jön ahhoz az állam, hogy ebbe belebeszéljen. Azért a mérsékelt többség legalább kétnyelvűnek szeretné látni őket. Hajjaj. Szaporodjunk, sokasodjunk, és töltsük be a földet. :o) Bennó 2007. február 5., 10:03 (CET)

A vita egyik részébe beszállva: Hány nép is a zsidó? Rossz hasonlattal élve - a cigányokhoz tudnám hasonlítani. Vannak ott ugye beások, oláhok, stb. Külön nyelvvel (nyelvjárással), külön identitással, de azért mégis van jó sok közös pont. Vsz ebből a koncepcióból kiindulva az askenázik, szefárdok, stb. egy-egy olyan (modern) törzs, melyek keletkezését vissza lehet vezetni egy adott történelmi pontig, mivel ők már nem a "történelem előtti" időkben alakultak ki. --Vince ^blabla :-) 2007. február 6., 01:29 (CET)

Az angolosítási programhoz annyit tennék hozzá, h pl ennek keretében szavazták meg a tavalyi választásokon Arizónában az angolt hivatalos nyelvnek (merthogy addig nem volt neki) - Ja a pártok/jelöltek mellett a hivatalos nyelvre is szavazhattál :). --Vince ^blabla :-) 2007. február 6., 01:32 (CET)

A tagolás kedvéért

Azért némi folytonosság Szent István óta van ;). Legalábbis államiság tekintetében. (Etnikailag viszont erősen más tészta... Pl. amennyire tudom, én, mint ősmagyar, Alföldre települt tótoktól és nyugatra telepített horvát(h)októl származom, némi lengyel bevándorolt beütéssel.) Ez a Közel-Keleten valóban nem divat, talán csak Törökország büszkélkedhet Oszmánig visszamenően némi múlttal. (Ha nem homályosodik el és lábad könnybe a szeme a visszatekintés közben Atatürknél.) Viszont a vallás folytonosságával perlekednék, mivel – hacsaknem bibliai alapon állunk – tudjuk, hogy csak az a bizonyos babiloni fogság vitte rá hathatós prófétai mennydörgésekkel vegyítve a héber közösség egy nagy részét a monoteizmusra. Tehát Dávid és Salamon kiesik, és ha az önállóságot nézünk, akkor csak a Makkabeusokig érvényes a vallási alapú Izrael-folytonosság. És akkor még nem is beszélünk arról, hogy a mai izraeliek tekintélyes része (kezdve az alapító munkapárti atyákon és anyán) nem éppen vallásos. A héber nyelv meg azóta ivrit, de talán itt van közös pont a (habiru?-)héber ókoriakkal. (Akkor meg a kedvenceim, a jemeni zsidók esnek ki a püxiszből, mert ők tudtommal leginkább arabul voltak zsidók.)--Mathae قلني 2007. február 5., 18:52 (CET)

A monoteizmus ügyével legyünk sokkal óvatosabbak. Számos divatos teória élte már tiszavirág-életét e területen. Annyit tudunk biztosan, ami aztán tényleg nem meglepő, hogy a Jahve-kultusz mellett különféle kánaáni istenségek tisztelete és egyéb vendégkultuszok működtek fel-fellángolva. De eleddig még senki sem tudta a legelvakultabb pozitivista történészek közül sem egységes rendszerben ábrázolni a nagyon elszórt adatokat (az egész egyébként egy jellegzetes gumicsont-probléma – (c) by Dér Katalin tannő, gumicsont = amin a tudomány rágódhat, ha a valódi kérdésekhez valamiért nincs kedve vagy módja hozzászólni – SZVSZ a Jahve-tisztelet a kezdet kezdetei óta választandó attitüd volt, lásd mennyit beszél a mózesi törvény külső és belső istentisztelet különbségeiről, az, hogy valaki beleszületett a szövetség népébe, nem jelentette azt, hogy maga is szíve szerint tagja volt a szövetségnek). A héber ivritsége viszont majomkodás, jegyzem meg tisztelettel, az ivrit ugyanis semmi mást nem jelent, mint a hébert héberül. :o) Újhéberként is szoktak próbálkozni vele, de ez utóbbi a Biblia nyelvétől főleg szókincsben tér el (a kibucnyik például teljességgel ismeretlen fogalom a héber Szentírásban :o), és némileg egyszerűsödött a nyelvtana. Ez még nem elég ahhoz, hogy akár csak nyelváltozatnak is tekintsük, egyszerűen a héber ma beszélt nyelvállapota. Bennó 2007. február 5., 19:05 (CET)

Szerintem a monoteizmus nem természetes állapota egy vallásos közösségnek, azzá tapasztalataim szerint lenni szoktak hosszas - évszázados - elmélkedés és szinkretizálások útján. Ez egybevág a valóban szórványos leletekkel. (Különben is, okos emberek mondták nekem, és valakinek muszáj már hinni ezen a világon...;) ). Latint nem könnyű szívvel tanítanék bárkinek, mert valószínűleg csak az ELTE BTK bizonyos szakjain igényelt záróvizsgához szükséges tudást birtokolok (értsd: a nyelvtant igen, szavakat nem tanulunk), legfeljebb ilyen célú felkészítést vállalnék. Bár a latin relatíve egyszerű nyelv (hja, az arab után...), szerintem igazán tanár sem kell hozzá, ha van jó nyelvkönyv. --Mathae قلني 2007. február 5., 23:55 (CET)

Tyű, Mathae, behúztad füled-farkad vagy csak az életeddel játszol? Jön Bennó, a felbőszített vértanár! :-) Pasztilla 2007. február 6., 00:02 (CET)

maga kis huncut! mit riogatja itt a népeket. Mathaeval már túl vagyunk a magunk kis maszatolásain. :o) --Bennó 2007. február 6., 00:08 (CET)

A monoteizmus akkor természetes állapota egy vallási közösségnek, ha eleve úgy indul, tehát ha tetszik, kinyilatkoztatásként (ahogyan Mohamed prófétával és követőivel történt). Ilyenkor mindjárt kezdetben monoteizmusról beszélünk, mi másról. :o) A héber vallástörténetben volt olyan törekvés, ami megpróbálta kimutatni, hogy a monoteizmus kései fejlemény. Nos, én még nem láttam olyan szinkretizmust, ami a monoteizusba konkludált volna, holott ott van nekünk példának szinte a teljes hellenisztikus vallástörténet. Egyszóval némileg erőltetett vonalnak tűnik ez dolog, annak idején itthon nagyon divatos volt, egybevágott a különféle materialista iskolák elvárásaival. Ma már csak ezért is gyanakvás szokta volt fogadni. Történetünk szempontjából amúgy majdnem mindegy, hogy erről ki mit gondol. A Szentírás láthatóan monoteista állásponton van, és ha valaki ezzel a vonallal szemben valami alternatívát keres a héber vallástörténetben, hát az is akad szép számmal, többek között magában a Bibliában. Azt nem tudom, miből gondolod, hogy a tendencia végén egységes monoteizmus állna. Kisebbségben ugyan, de mindenféle más kultuszok végig működtek Izraelben. Ezért is olyan nehéz a dolga annak, aki ebből egységet akarna kovácsolni. Nem maradt fenn antimonoteista Biblia :o). Jahvista és elohista hagyomány, a többes szám körüli nyáladzások, ismerjük ezeket jól. Erősen prekoncepciózus elképzelése. Viszont! :o) Ad vocem latin: szerintem is könnyű nyelv kimondottan, bár mondanád ezt másnak is, úgy el van terjdve a mítosz a szörnyű nehézségeiről. (Azt mondják egyébként, hogy csak az első tíz év könnyű, utána lesz nehéz :o), én ezen már túl vagyok). Sokminden mást is mondanak, ami nem igaz, jómagam például 12 éve röhögök azon, hogy "logikus nyelv", kevés logikátlanabb nyelvet ismerünk (az más kérdés, hogy a káoszban rendet teremteni próbáló nyelvtankönyvek olyan tiszta képet mutatnak, mint a rákosista statisztikák a mezőgazdaság rohamos fejlődéséről, csak a valóság nem alkalmazkodik, mert a szerzőket elfelejtették értesíteni a nyelvtan szabályairól, micsoda pech! Ezen az oktatás úgy segít, hogy ún. "butított" szövegeket tanítanak, amiket a nyelvtankönyvben megálmodott szabályok szerint kiigazítanak. Hja kérem, minden Patyomkin-vállalkozás pont így néz ki. :o) A nyelvek nem logikusak és nem alogikusak, hanem nyelvek és kész, van bennük szerves fejlődés és idioszinkrázia, és van bennük hagyomány és titokzatos messzi fény, és van mindegyiknek egy sajátos logikája.) Szókincs könnyen fejleszthető. Akkor ha záróvizsgás páciens jön hozzám, átadom. Bár engem olyan nem keresett még, azok másutt szoktak feltűnni. --Bennó 2007. február 6., 00:08 (CET)

Az offtopik haszna és kára (Nyenyec-probl.)

Megnéztem Nyenyec vitalapját, de azért nem tudom, miről van szó, mert egy konkrét fogodzót sem kaptam az ott olvasottakban arra nézvést, hogy mivel is volt problémája. Szóval ha ráérő idődben egy linket rám szabadítanál, kérlek, hogy mi is a casus belli.

Önmagában egyes vitalapok elburjánzásában több hasznot vélek felfedezni, mint kárt, elvégre különböző szempontok ütköztetéséből a világtörténelem folyamán még mindig csak a korábban fennállónál okosabb dolgok sültek ki. Fenntartom, hogy én élvezem, nekem jó, én még észre nem vettem, hogy ne tudnék okulni bármiből is. Ha meg én okulok, azzal a wiki is okul, elvégre szerkesztem. De neked nyilván nem ezt az oldalát kell megmagyaráznom, hanem, hogy mi az, ami az offtopik ellen szól.

Megy, sőt hömpölyög a vita, a szellemi fingkalapálás, épp tegnap durrantottunk pezsgőt az ötvenezredik karakter átlépésére, amikor betéved valaki, nincs kedve elolvasni a hat folyóméteresre duzzadt vitalapot, csak kicsipked egy-két információt, majd odateszi a maga rendkívül megfellebbezhetetlen értékítéletét a vitalap végére, hogy mindenkinek kuss, mert ez így meg így van, holott ha rövidebben és ontopik vitáznánk bármiről is, akkor talán végigolvasta volna, és nem égetné magát azzal, hogy egy a korábbi folyamban már tizenötször felmerült és mindannyiszor cáfolt veretes baromsággal kíván érdes lelkületünkre hatni, de még az a kisebbik baj, hogy égeti magát, a nagyobbik baj az, hogy ilyenkor ordítva sírok, és az én koromban az már legalábbis zsenáns, ha egy férfi sírva fakad, mert mi a vérvörös ráknak téptük mi a szájunkat, amit polémiának szántunk, az jó esetben dialógussá, de jobbára monológgá silányult. Hát ez a baj az offtopikkal, azaz pontosan az, amit Nyenyec számomra egyelőre ismeretlen jelzése jelezhetett volna feléd is: nagyon, de nagyon sokan nem vevőek rá, és ezért az érdemi vita kibontakozását derékba töri.

Nézd csak meg jó öreg vesszőparipámat, a WP:T oldalt. Leírod okadatolható észérvekkel, okosan, higgadtan, hogy a cikk miért törlendő/maradjon/átmozgatandó/kibővítendő/redirekt/szubcsonk, és rögtön utánad megjelenik valaki, nem egy anon, hanem egy szerkesztő, és mintha nem is írtál volna semmit, odarak egy az érveléseddel ellentétes jelet minden indoklás nélkül. Dafke, gondolom, hogy ne offtopikoljálmárteitten mindenféle érveléssel, wazekom.

Pasztilla 2007. február 5., 20:09 (CET)

Hehe. Ránéztem a törlési lapra, például ott Szilvia Molnarnal Nyenyec a megfelelő wikipolicyk beidézésével - általam helyeselten - kifejti, miért törlendő. Jön Osvát A, rátesz egy néma maradjont. Kicsit feljebb kifejtem, hogy egyetlen könyvtár on-line adatbázisában vagy időszaki repertóriumában sem találtam semmi SzM-re vonatkozót. Rögtön utána jön Adapa, és rátesz egy maradjont, valami olyan indoklással, mintha én egy büdös szót le nem írtam volna egy sorral feljebb. Ha ekkora az egymás iránti figyelem a pársoros indoklásokkal operáló törlési lapon, szerinted akkor miért nem szeretik az offtopikot általában? Pasztilla 2007. február 5., 20:17 (CET)

Ja, hogy erről van szó itt fenn?! Hát nem tudom, a kiindulópont kétségtelenül a szócikk témájához kapcsolódik, de azt megmondani, hogy hol válik el tőle, és attól a pillanattól átemelni mondjuk egy személyes vitalapra, az veszélyes vállalkozás, mert a vitafolyam tűnik el általa. A konkrét esetben értem azonban Nyenyec problémáját, a szócikkvitalapok általában és feltételezetten a szócikkhez konkrétan kapcsolódó problémák megvitatására vannak szánva elsősorban, itt meg egy nehezményezett mondat kapcsán született ezer. A leendő szerkesztők munkáját adott esetben megnehezítheti, ha a szócikkel kapcs. felmerült problémákat akarják áttekinteni. De ez még mindig nem ok arra, hogy át legyen az egész mozgatva ide, ez szerintem merőben nem praktikus dolog. Mi volna inkább, ha maradna a szócikk vitalapján és hála a mi jó kis wikikódjainknak kapna egy olyan fejezetcímet a ti hömpölygésetek, hogy mittomén ==Offtopik [[zsidó]] kultúrhistóriai ömleny ([[etnicitás]], [[héber nyelv]], [[jiddis nyelv]])==. Kicsit talán praktikusabb lenne, minthogy a sok ömlesztett okosság és oktondiság, amit itt hármasban összehoztatok DD-vel és Mathae-val, örökre elsikkadjon egy bizonyos B97lennó vitalapján (ez most nem irónia, rávilágítás a problémára). Pasztilla 2007. február 5., 20:31 (CET)

Függelék. Mindannyiunknak el kell játszani a gondolattal: 2064-ben a wikiszócikkek jelentős részének vitalapja mintegy százoldalasra fog rúgni. Belegondolt már bárki, mekkora kincsesbánya lesz ez akkor az egyes szócikkek iránt érdeklődők számára? Pasztilla 2007. február 5., 20:41 (CET)

Wazze, állandóan keresztbeírunk egymás vitalapjára. Mi lesz akkor off és ontopik?

Na, csak sorban:

• Komolyan gondoltam, hogy kincsesbánya lesz. Egy ujjamat biztosan és nagyon komolyan mondom, odaadnám azért, ha volna bármi hiteles forrás arra, hogy hozzánk hasonló hétköznapi emberek miként gondolkodtak húsz, ötven, száz éve az amerikai kultúráról, Bismarck kancellárról, katolikus egyházról vagy akármiről. Elemző alkatú embereknek biztosan nagy intellektuális feredők lesznek ezek, a letisztult, konvención alapuló tudás ott van a szócikkben, de hogy mi van a konvención kívül, vagy mi vezet oda, na az a finom falat, lásd a vitalapot.
• Én ebbe nem megyek bele, ez a kettőtök harca, vezesd ide Nyenyecet, ha úgy gondolod. Nem láttam még ilyen tömeges átpakolást, de ez nem jelent semmit, wikiközéletben kábé három-négy hete veszek részt viszonylag aktívabban, de jobbára még most is inkább a szócikknévtérben dorbézolok.
• Igazából nem tudom, miféle okfejtést olvastál ki a soraimból és pontosan mire is? Hogy megerősítettelek-e önnön hitedben vagy hogy igyekeztem rávilágítani a Nyenyec képviselte szempontokra?
• Az mindenesetre megható, hogy ilyen kisfiús önvallomásra serkentettelek, szerintem kár marcangolnod magad, de ez megint a te harcod. Valakivel mindenesetre összetévesztesz, nem vagyok összeszedett koponya, fogalmam nincs, mit fogok írni, amikor elkezdem, de aztán valami érdekes módon kiszok jönni belőle. Mázlista vagyok magyarán, nem rendszeres. Az meg, hogy időnként kapkodsz az érvelésben, hát istenem, legalább tudod.
• Valami még volt, de nem tudom mi. ---Pasztilla 2007. február 5., 20:58 (CET)

Igen, Chery jól csinálja, de az csak személyes vitalap. Amennyire észrevettem, Godson csinálta egy időben, hogy egyes szellemi tornákat összekalapált egy folyamba saját júzerallapként. Pasztilla 2007. február 5., 21:05 (CET)

Kérdés: Ezt a kitételt itten láttad már? Miért ne lehetne archiválni hát? Pasztilla 2007. február 5., 21:09 (CET)

A kincsesbánya tényleg vitán felüli. Naná, hogy legalább olyan érdekes lesz, ami a felszín alatt hallgat, mint a kristályosult kánvensön. Amúgy a vitalaparchiválással semmi baj, nekem is van szép három!! És mindjárt Nyenyec jóvoltából lesz egy negyedik, máris köpköd a szerklap, hogy legyek olyan jó, és rövidítsek, mert ennyit nem tud minden böngésző megenni. ami "önvallomásomat" illeti, na ahhoz sok ürügy nem kell, elég két fül, aki hallgat. Javamra írandó, hogy cserébe én is hajlandó vagyok bárkit meghallgatni, szinte bármikor. Amúgy se dőlj be nekem, felszínen kérgesült felnőtt mögött sok forrongás, némi narcisztikus töltettel. Klinikai kezelés még nem időszerű, annyira vagyok normális, mint bárhol bárki (hehe, ez aztán a jó kategória). :o) Erről jut eszembe, egyszer tanárképzésen eltöprengtünk arról, hogy vajon miért nincs a pályán pszichológiai szűrés?! no comment. Bennó 2007. február 5., 21:27 (CET)

Úgy értem, miért ne lehetne a szócikkvitalapra visszatenni az offtopiknak minősített vitátokat és ott archiválni. Pasztilla 2007. február 5., 22:02 (CET)

Nyenyec ihletet kapott. Pasztilla 2007. február 5., 22:07 (CET)

Egyrészt ne legyél már nyúl. Másrészt meg tényleg azt hiszed, Nyenyec ezt itt nem vette még észre??? Valahányszor egy vesszőhiba-javítást elmentettünk, ott virított az FV-lista kommentmezejében: "Nyenyec-probl.". Lehet, hogy szánalmasnak tartja, amit írtunk, lehet, hogy gyerekesnek, mindenesetre szinte biztos, hogy észrevette, és valamiért jónak látja nem kommentálni. Pasztilla 2007. február 5., 22:51 (CET)

Meghívtam, itt lesz, elmondja, hogy látja. Nyugi van? :-o Kicsit mószeroltalak azért. Pasztilla 2007. február 5., 22:57 (CET)

Javaslat

Sziasztok! Ide írtam egy javaslatot a fentiekre vonatkozólag. Ami meg az adminisztrátorok szerepét (és a tőlük való „félelmet”) illeti, ld.: [1] és [2]. :-) Pendragon 2007. február 6., 17:52 (CET)

Megkérdőjelezés

Érdekes, hogy a Híres vegetáriánusok listája lappal kapcsolatban közel sem alakul ki olyan heves vita, mint LMBT-s társával kapcsolatban, nem? --Burumbátor ^társalgó 2007. február 6., 13:48 (CET)

Idézek egy klasszikust, User:Alensha vitalapjáról (valami Burumbátorszerűség): Nincs humor, nincs élet. És lásd csak, a tapasztalt alámtesz: Ha már humorunk sincs, akkor mink van? (kopirájtos a dolog, OsvátA). --Burumbátor ^társalgó 2007. február 6., 14:09 (CET)

Ügyes (amit Bratan kollégának írtál)! Így tovább! --Burumbátor ^társalgó 2007. február 6., 14:40 (CET)

Kisördög ex masina

Ímígyen szóla egy neves eretnek: "Ahol nagyszámú ellentmondó dokumentum maradt fönn (és az emberi tanúbizonyság annyira csalóka, hogy hogy ha sok a dokumentum, mindig ellentmondanak egymásnak), ott minden történész kiválaszthatja azokat a bizonyítékokat, amelyek beleillenek saját előítéletei közé, és az összes többit vagy figyelmen kívül hagyja, vagy lebecsmérli." (Aldous Huxley: Pascal (Do What You Will, 1929))

A fenti szöveg User:Juhasz peter vitalapjáról fölmelegítve. Hasznai:

1.bátortalan eretnekjelöltet buzdít (vagy ócska plagizátort leleplez...:)

2.példa az uservitalapra száműzött szervezeti tudásmegosztás lokális nyögvenyelésére

--Mihaszna Godson ^fóruma 2007. február 6., 19:31 (CET)

Saturnalia

Azzzzzamatosss, titkon pedig várom, hogy mikor lendülsz túl a Cimeliothecán, remélem, kék lesz a link és nem piros, mert ha elgépeltem szócikked címét, megöngyilkolom magam.
Asszem egyébként wikistresszelek, gyufaügyben kezdik indokolatlanul fellökni a vérnyomásomat. Nem olvasnak, és nem olvasnak. Pasztilla 2007. február 6., 22:59 (CET)

Léci-léci, még ne referáltasd, a héten megyek könyvtárba hiányfeltölteni, majd utánnna. Menedzseri jutalékod mennyi? Pasztilla 2007. február 7., 09:53 (CET)

20

Köszi! Különben már egy ideje, csak most jutott eszembe, hogy itt mindenféle felelőtlenségek vannak rólam állítva :) --Mathae قلني 2007. február 6., 23:43 (CET)

50 000

Szia! elküldtem neked is a skype, MSN címeimet e-mail-ban, ha felveszel, tempósan tudunk beszélni.

még a jubileumi cikk környékén a kocsmafalom bemutatott világörökség cikkeket is be lehet tenni, biztos ami biztos.

Írtam DD-nek, hogy tároljon allapokra cikkeket, mert akkor pillanatok alatt be tudjuk sorozni a cikkeinket, a véletlen cikk lehetősége lecsökken.

--Rodrigó ⇔ 2007. február 7., 15:27 (CET)

előkészített lapok, akkor beteszed őket, ugye?

• User:Kata/Alhambra 49.998 Alhambra
• User:Kata/Velence és lagúnái 49.999 Velence és lagúnái
• User:Lily15/magyar szürkemarha 50.000 Magyar szürkemarha
• User:Pasztilla/Bélyeg 50.001 Bélyeg

tehát 49.997 -nél Bennó átveszed az feltöltést OK? DD-nek is megírtam ugyanezt.

Sürgős választ kérek, hogy csinálod-e! rendszeresen frissítsd a Wikilapodat, hogy az aktuálisat mutassa!

--Rodrigó ⇔ 2007. február 7., 15:57 (CET)

100-adikat vagy 100.-at

Amit javítottál, szerintem nem rossz, de csak az eredeti verzióról vagyok meggyőződve az AkH. 290. alapján, a "100.-at" formáról. Adam78 ✉ 2007. február 7., 17:05 (CET)

Szürkemarha

Semmi baj, bár még szerettem volna néhány napot elszöszmötölni vele. De nem a legalaposabb a neten, hiszen fenn van annak a szakmai kiadványnak is jó része, amire hivatkozom, és még sok más is. --Lily15 ^üzenet 2007. február 7., 17:10 (CET)

Figyelek:)). --Lily15 ^üzenet 2007. február 7., 19:18 (CET)

Csal a lapszámláló???

Én valamit nem értek, egy órája, picivel öt előtt megnéztem a nyitólapot, 49 973 lapot jelzett. Most megint megnéztem, 49 973 lapot jelzett. Ránéztem az új lapok listájára, az elmúlt egy órában hat új lap született... akkor miért nem 49 979??? Vagy valaki egy új lap feltöltésével kitöröl egy szubcsonkot??? Ez gáz, szerintem. Pasztilla 2007. február 7., 17:51 (CET)

Nem, nem fogyott a szubcsonkok száma. Akkor mi történik????? Pasztilla 2007. február 7., 17:52 (CET)

Itt meg az áll, hogy 50 014 szócikkünk van. Mivaaaaaan? Pasztilla 2007. február 7., 17:54 (CET)

Ó, emberek, hát miért mozgattátok, még én is tudtam, hogy az nem számít új lapnak, de logikus is, miért számítana, akkor elég lett volna egy meglévő lapot tologatni egy új cikken való izmozás helyett... Piros szürkemarha linket kellett volna megnyitni szerkesztésre, bekopipésztelni, menteni és annyi. Mindegy. Na, holnap van már, pupák? Pasztilla 2007. február 7., 17:57 (CET)

Ezzel csak az a gond, hogy a usernévtérből átmozgatott lapot ezek szerint a user névtérben való létrehozásakor sem számolja új lapnak! Tehát asz ilyen szerkesztésű szócikkek nem jelennek meg új szócikként... :( --Burumbátor ^társalgó 2007. február 7., 18:09 (CET)

Akkor miért nem mondják ki a verdiktet a fényességes adminok, és zárják le az őrületet, ami a Kocsmafalon kitört? Mindenki igya le magát inkább. :o) --Bennó 2007. február 7., 18:13 (CET)

Szóvégi magánhangzók hosszabbodása

Örülök neki, ha tanulhatok valami újat, köszönöm, hogy felhívtad erre a szabályra a figyelmemet! Érdekesség, hogy egyikőtök sem nézte végig az anon szerkesztéseit, így vissza lett állítva ez a megjegyzés is:
Szépen halt
Kevéssé illik a szócikkbe, nem gondolod? misibacsi 2007. február 7., 23:12 (CET)