Beneficium
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A beneficium szó latin eredetű. Jótétemény, kedvezmény, kiváltság, hűbéri szolgáltatás fejében adott birtok, javadalom. Az egyik legfontosabb "magánjogi" intézmény volt a középkorban és az újkorban. A beneficium eredetileg élethosszig nyújtott birtok volt; nagysága változó volt, akár 100 - 200 manust (jobbágytelket) is elérhette. Mindenesetre 12 manus fölött már lovas katonai szolgálatot kellett érte teljesíteni.
Forrás: Ruszoly József - Európa jogtörténete