Bajor Körzet
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A Bajor Körzet (németül: Bayerischer Reichskreis) a Német-római Birodalom 10 körzetének egyike. Ezt a körzetet I. Miksa császár hívta életre a birodalmi reform során 1500-ban. A körzetek alapvetően a császárság intézményi rendszerének működését könnyítették meg. Minden körzet védelmi feladatokat látott el, könnyebb volt beszedni a birodalmi adókat, és a Reichstagba is eszerint kerültek be az egyes császári birtokok.
A Bajor Körzetet a névadó Bajor Hercegségből, Felső-Pfalzból, a Salzburgi Érsekségből és Regensburg, szabad császári városból hozták létre. Ezek mellett még több állam is a körzet része volt. Ezeket az alábbi táblázat tartalmazza:
Név | Államtípus | Megjegyzés |
---|---|---|
Bajorország | Hercegség | Magában foglalta Felső-Pfalzot is |
Berchtesgaden | Polgármesteri állam | |
Breiteneck | Uradalom | |
Ehrenfels | Uradalom | |
Freising | Püspökség | |
Haag | Grófság | 1567-től a bajor hercegek kezén van. |
Hohenwaldeck | Uradalom | |
Leuchtenberg | Tartománygrófság | |
Niedermünster in Regensburg | Apátság | |
Obermünster in Regensburg | Apátság | |
Ortenburg | Grófság | |
Pfalz-Neuburg | Hercegség | |
Pfalz-Sulzbach | Hercegség | |
Passau | Püspökség | |
Regensburg | Püspökség | |
Regensburg | Szabad Császári Város | |
Salzburg | Érsekség | |
St Emmeram in Regensburg | Apátság | |
Sternstein | Grófság | |
Sulzbürg és Pyrbaum | Uradalom |