Arguny

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Arguny

Hossz:

1620 km

Vízgyűjtő terület:

164 000 km²

Forrás:

Kína, Nagy-Hingán-hegység

Torkolat:

Amur

Országok:

Kína, Oroszország

Az Arguny (oroszul: Аргунь, mandzsu nyelven: Ergüne) folyó Kelet-Szibéria déli részén, Kína északkeleti vidékén és Oroszország Bajkálontúli határterületén, nagyobb részt a két ország határán. A Silka és az Arguny találkozásával keletkezik az Amur.

[szerkesztés] Földrajz

Hossza: 1620 km, vízgyűjtő területe: 164 000 km².

A folyó Belső-Mongóliában, a Nagy-Hingán-hegység nyugati lejtőin ered, Kínához tartozó felső szakaszának neve Hajlar. A hegyek közül kiérve folyása lelassul, széles völgyben, nyugati irányban halad. Az államhatárnál éles kanyarral északkelet felé fordul, majd közel 1000 km-en át az államhatáron folyik, rendkívül sok kis kanyart és szigetecskét alkot. Partjain főként sztyepp húzódik, sűrű bozótosok nőnek. A torkolathoz közeledve völgye keskenyebb lesz, bal partja mentén a 800-1000 m magas Arguny-hegység magasodik. A Silkával való egyesülésétől kezdve a folyam neve Amur.

Az Arguny zömmel esővizekből táplálkozik, november végétől május elejéig befagy. Halban különösen gazdag, vize közel 60 halfaj élőhelye. Nyári esőzések áradásai után középső szakaszának 2-3 km széles árterén, a mélyedésekben és holtágakban visszamaradó halak sokféle vízimadárnak szolgálnak táplálékul.

[szerkesztés] Mellékfolyói:

jobbról a Ken (Keny) és a Nyuer,
balról az Urov, az Urjumkan és a Gazimur.

Kevéssel az országhatár előtt, kínai területen fekszik a Hulun- más néven Dalaj-tó, ebbe ömlik Kelet-Mongólia folyója, a Kerülen (Herlen). Különösen esős években előfordul, hogy a tó vize a keleti partnál kiárad és átfolyik az Arguny kb. 30 km-re lévő medrébe. Az ilyenkor létrejövő Kerülen-Arguny-Amur hossza meghaladja az 5000 km-t.

[szerkesztés] Városok

Kínában a folyó legnagyobb városa Hajlar.
Oroszországban a folyó mentén nagyobb városok nincsenek, a kisebb települések közül említést érdemel Priargunszk.