Ajtony vezér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ajtony pogány főúr volt a középkori Magyarországon, aki államot hozott létre a Körös-Maros köze tájékán, és függetlenül gyakorolta hatalmát egészen 1028-ig, amikor a Nagyőszi csata során vereséget szenvedett Szent István királytól, és széthullott az uradalma.

[szerkesztés] Élete

Életéről viszonylag sok adat maradt fennn, köszönhetően a Gellért-legendának, ami a törzsi államok közül Ajtony sorsát írja le leginkább részletesebben. Eszerint Marosvárban tartotta székhelyét. Vidinben keleti rítusú kereszténység szerint megkeresztelkedett, és bár székhelyén monostort épített Keresztelő Szent János tiszteletére, de ez csupán felszínes gesztus volt: az akkori elbeszélések szerint hét feleséget tartott, és nem tisztelte a kereszténység előírásait. A Bizánci Birodalom folyamatos támogatást nyújtott neki, ezért hatalmát István király megkoronázása után még hosszú évekig megtarthatta. Gazdasági és katonai erejéből kifolyólag I. István király parancsainak nem engedelmeskedett, magát vele egyenrangúnak tartotta és szembefordult vele.

[szerkesztés] Állama

Az általa uralt törzsi államának magja a Maros mente volt, de egészen a Körös folyóig Erdély nyugati határáig terjedt ki. Délen Vidin és Szörény határolta. Gazdasági alapja az akkori viszonyok között nagyon nagymértékű állatállomány volt, főként lovak és szarvasmarhák. Ezenfelül az uralma alatt élő népek földművelést is folytattak, és már megjelent az istállózott állattartás. Igen sok pásztort alkalmazott, akik harcilag képzettebbek voltak földművelő társaiknál, ezáltal Ajtony katonai erejének egyik alapjává váltak. Másik fő jövedelemforrása a marosi sószállítás volt, amin egészen a tiszai torkolatig mindent megvámoltatott.

[szerkesztés] Csatavesztése és bukása

Szent István országot egyesítő hadjáratainak a végére, az 1020-as évek második felére már csak Vata és Ajtony maradt pogány ellenálló, aki még törzsi állammal rendelkezett. Az államalapító király a leszámolásra 1027 tájékát látta elérkezettnek, ekkor ugyanis belső zavargások robbantak ki Bizáncban, ezáltal emaradtak a támogatások. A támadás kezdete előtt az egész uradalmat körbezárta, ezt bizonyítja az is, hogy II. Konrád csak nagy kerülővel tudta megtenni az utat Bizánc felé, tehát 1027-ben az ostrom már elkezdődött. Csanád vezér igen nagy segítséget nyújtott a kiránynak, többek között az ő javaslatára támadtak a Tisza felől, és ő maga ölte meg Ajtonyt is. Ezután területét elfoglalták, és beolvasztották a Magyar Királyságba. Ezután létrehozták Csanád vármegyét, és elkezdték a lakosság térítését a nyugati rítusú kereszténységre.