Ajdovščina
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Címer | Térkép |
|---|---|
 |
 |
| Alapadatok | |
| Régió: | Primorska |
| Terület: | 245,2 km2 |
| Lakosság: | 18 095 (2002) |
| Irányítószám: | 5270 |
| Hívószám: | 05 |
| Hivatalos oldal: | http://www.ajdovscina.si |
Ajdovščina ([ˈa:jdouʃʧina], olaszul Aidussina [ˈa:jdussina], németül Haidenschaft [ˈhaedənʃaft]) városka Szlovéniában, 18 km-re az olasz határtól.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A város a szlovén karsztvidéken fekszik, Ljubljanától 50 km-re délnyugatra, Nova Goricától 20 km-re keletre a Vipava völgyében. Postojna és Nova Gorica közötti műút kb. felén található.
[szerkesztés] Éghajlata
Mediterrán éghajlata van, enyhe telekkel (min. -1 °C, max. 17 °C), és forró nyarakkal (min. 20 °C, max. 39 °C).
[szerkesztés] Története
Az ókorban, a stratégiailag fontos Via Gemina, Aquileia és Emona (Ljubljana) közötti szakaszán, Castra ad Fluvium Frigidum néven jegyzik. Futárállomás és egy megerősített tábor áll a város helyén. Itt nyer csatát 394-ben I.Theodosius római császár, Eugenius ellenében, a Frigidus (maiVipava) mentén.
Castra sorsa 451-ben pecsételődik meg, mikor a hunok, Attila vezetésével felégetik.
A középkorban Krajna része, majd a napóleoni háborúk után az osztrák Tengermellék tartományhoz csatolják.
Az I. világháború után Olaszország szerzi meg, a II. világháború után Jugoszlávia az új gazda. 1991-ben függetlenedik Szlovéniával együtt.
[szerkesztés] Gazdasága
Gyümölcstermesztő vidék. A Vipava völgyében szőlők és gyümölcsösök váltják egymást. Borospincéi vörösbort rejtenek. Feldolgozóipara is e nyersanyagokra alapoz. Híres a Fructal gyümölcsléüzem.
Lakosainak száma 18 095 (2002).
[szerkesztés] Külső hivatkozások
http://www.ajdovscina.si (szlovénül)
