Abszolút
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Abszolút (latin absolutus – teljes, tökéletes; az absolvere – eloldozni igéből): bevégzett, föltétlen, semmitől sem függő, korlátlan, a relatív ellentéte. Az abszolútból származik az abszolútum metafizikai fogalma, amely a hegeli filozófiában mint Abszolút Szellem, mint a legfőbb világész nyer értelmet.
Az abszolútum további értelmezései: 1.) A végső valóság. 2.) A feltétlen létező, amely maga minden más feltételéül szolgál. 3.) A végtelen, amely minden végesnek feltétele. 4.) A legmagasabb rendű létező, a legfőbb lény, azaz Isten.
- Abszolút nulla fok – a legkisebb értelmezhető hőmérséklet
- Abszolút érték
- Abszolútérték-függvény
 |
Ez egy egyértelműsítő lap, az azonos nevű szócikkek közötti választást segíti elő. Ha valamelyik cikkből kerültél ide, arra kérünk, lépj vissza, és pontosítsd benne a hivatkozást, hogy ne erre az egyértelműsítő lapra, hanem közvetlenül a kívánt jelentésre mutasson! |
