Abraham Maslow
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Ezt a szócikket át kellene dolgozni, hogy megfelelő minőségű legyen. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. |
Ez a szócikk (vagy szakasz) nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült. Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható! |
Maslow, Abraham Harold (New York, 1908 április 1.–Waltham, Mass., 1970. június 8.): a humanisztikus pszichológiai irányzat kiemelkedő alakja, a nevéhez fűződő motivációs elmélet kidolgozója.
Népes család legidősebb gyermeke, 18 éves korában édesapja kívánságára jogi tanulmányokat folytat, de hamarosan pszichológiai tanulmányokba kezd. A kortárs pszichológia valamennyi irányzatával, azok számos képviselőjével kapcsolatban áll, így Harlow-val, E. Fromm-mal, K. Horneyval, Wertheimerrel. Elveti a behaviorizmust, az általa holisztikusnak és dinamikusnak nevezett szemlélet meghonosításáért küzd. A humanisztikus pszichológiai iskola egyik létrehozója és fő szervezője. Álláspontja szerint az emberi cselekvéseket irányító értékek magában az emberi természetben rejlenek (természetes etika). A korábbi pszichológiai irányzatok túl sokat foglalkoztak az emberi gyengeségekkel, és keveset az erényekkel. Az ötvenes években dolgozza ki motivációs elméletét, mely szerint a motívumrendszerek hierarchikus elhelyezkedésűek. A modell talapzatán a létfenntartási motívumok, csúcsában pedig az önmegvalósítás motívuma áll, melyhez gyakran megvilágosodásszerű transzcendens csúcsélmény vezet. A magasabb szintű motívumok akkor válnak érvényessé, ha az alacsonyabb szinteken az egyén nem szenved hiányt. Az önmegvalósítás képessége mindenkiben megtalálható, ám a társadalmi hatások elfojtásra kényszerítik az egyént. 1967-ben az American Psychological Association (Amerikai Pszichológiai Társaság) elnökévé választják. 1970-ben hunyt el. Maslow motivációs és személyiségelmélete hangsúlyozottan világnézeti jellegű, tudományosan nem igazolható konstrukció. Egyik bírálójának megállapítása szerint: „Sajnos, minthogy a természetes etikára vonatkozó bizonyítékok nem meggyőzőek, egy erkölcsi tekintély, Maslow szavára kell hagyatkoznunk, hogy ilyen értékek valóban léteznek” (Ryckman). – F. m.: Motivation and personality. New York, 1970.; Toward a psychology of being. New York, 1972. – Ir.Ryckman, R.M.: Theories of personality. Monterey, Cal. 1985.; Leahey, T. H.: A History of modern psychology. Englewood, 1992.; Pléh Cs.: Pszichológiatörténet. Bp. 1992.