Zsigmond osztrák főherceg
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Zsigmond (1427. október 26., Innsbruck-1496. március 4.) osztrák herceg majd főherceg és tirolih erceg 1446-tól 1490-ig.
Zsigmond Innsbruckban született 1427. október 26-án IV. Frigyes és Brunswick-i Anna fiaként. Unokatestvére volt V. Frigyesnek, aki III. Frigyes néven német-római császár lett.
1446-ban, apja halála után ő szerezte meg a hatalmat Tirolban, Felső-Ausztriában és néhány sváb területen. 1449-ben elvette Stuart Eleonórát, I. Jakab skót király lányát.
1469-ben eladtaa Rajna-menti földjeit Merész Károly burgund hercegnek. Az ok ismeretlen, de valószínűleg az adósságait akarta csökkenteni, amelyek fényűző udvartartásának fenntartásából halmozódtak fel. Ám meg akarta őrizni tekintélyét az Öreg Svájci Konföderációval szenben. 1474-re elég pénzt gyűlytött, hogy visszavásárolja ezeket az eladott birtokokat és szembe fordult Merész Károllyal a Héricourt-i csatában.
1477-ben unokatestvére, Frigyes, főherceggé koronázta Zsigmondot. Tíz évvel később Eleonóra meghalt ésZsigomd elvette az akkor 16 éves Szász Katalint, Albert szász herceg lányát. Egyik házasságból sem született gyermeke.
Az 1470-es évek végén vagy a '80-as évek elején Zsigmond kiadott egy dekrétumot, amelyben bevezette a történelem első igazán nagy ezüst tartalmú pénzét, a guldengroschent, amit a Habsburgok Csehországban a tallér előtt használtak. Ez volt az elődje a legtöbb Európában később használatos pénzérmének.
Bár a Velencével folytatott háború 1487-ben patthelyzettel végződött Tirol lakossága kényszerítette Zsigmondot hogy mondjon le Miksa javára, aki később követte apát, III. Frigyest a császári trónon.
| Előd: IV. Frigyes |
osztrák herceg majd főherceg | Utód: I. Miksa |
