Szokoli Mehmed
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Szokoli Mehmed pasa (horvátul: Mehmed-paša Sokolović, szerbül: Мехмед-паша Соколовић Szokol, 1505 – Konstantinápoly, 1579) I. Szulejmán és II. Szelim nagyvezíre.
Szokolit a devsirme rendszeren keresztül került az oszmán hadseregbe, eredetileg szerb volt. 1546-ban a flotta admirálisa, néhány évvel később Rumélia kormányzója lett. Szulejmán halála után fiai, Szelim és Bajazid trónharcokat vívtak. Szokoli vezette Szelim hadseregeit, és győzelmet aratott. 1562-ben feleségül vette Szelim lányát. 1566-ban, Nagy Szulejmán halála után ő vezette Szigetvár ostromát és nagy tiszteletet érzett Zrínyi Miklós iránt.
Szulejmán halála után a török birodalom fő terjeszkedési pontját a nyugat helyett inkább át kívánta helyezni a kelet felé, mely könnyebb prédának ígérkezett. A Fekete-tengeren túl az oroszok a Volga menti tatár kánságok leigázásával meghszerezték a déli területeket. Mehmed előterjesztette tervét, hogy indítsanak támadást Oroszország ellen. A Don valamint Volga folyót csatornával összeköttetésbe kívánta hozni, hogy így könnyebb legyen a csapatok szállítása. 1568-ban egy török sereg elindult Asztrahányba, amit az oroszok hódítottak meg. Ám az oroszok az oszmán támadásoktól megvédték a várost és a csatorna építését is meghiúsították. Mehmed végül letett oroszországi terjeszkedésről. Szelim halála után Szokolit minden hatalomtól megfosztották, és 1579-ben gyanús körülmények között elhunyt, valószínűleg meggyilkolták.
- Törökország-portál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap