Stratégia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A stratégia cselekvések egy hosszabb távú terve egy bizonyos cél elérésé érdekében, ami gyakran az úgymond „győzelem” vagy probléma megoldás. Megkülönböztetjük a taktikától és az azonnali akcióktól, mivel a stratégia a cselekvések és azok végrehajtásához szükséges erőforrások biztosítását időben kiterjedten gondolkodva tervezi meg.

A szót eredetileg a hadászatban használták, a háború megnyerésének művészetét, a seregek mozgatását és ellátását jelentette. Alakja a görög stratēgos szóból ered. Napjainkban ez a terminus már sokkal szerteágazóbb jelentéstartalommal rendelkezik.

Tartalomjegyzék

1 A stratégia szintjei
2 A stratégia és politikai viszonya
- 2.1 Összefonódás
- 2.2 Elkülönülés
3 A stratégia átvitt értelmezései
4 Források
5 Lásd még
- 5.1 Videó játékok

[szerkesztés] A stratégia szintjei

A 20. században a stratégiának három szintjét különítették el:

totális, nemzeti, integrális stratégia
általános stratégia (diplomáciai, katonai, gazdasági)
operatív stratégia, azaz konkrét háborús célok kijelölése

A fenti szinteken belül a stratégia lehet offenzív vagy defenzív, illetve közvetlen vagy közvetett. Az 1960-as évek végén úgy tűnt a politikai gondolkodók számára, hogy a nukleáris fegyverek megjelenése miatt a stratégia fogalma elvesztette értelmét, és ezáltal eltűnt. Az 1990-es évek elején azonban úgy tűnt, hogy a világ különböző pontjain létrejövő alacsony intenzitású fegyveres konfliktusok, és gerillaháborúk visszaadták a stratégia szó hagyományos értelmét. Lawrence Freedman szerint stratégia mindenhol van, ahol van politika, és a stratégiai tanulmányok tárgya továbbra is a haderő szerepe.

[szerkesztés] A stratégia és politikai viszonya

[szerkesztés] Összefonódás

A stratégia és a politika azokban az államokban fonódott össze, ahol mindent egy támadó háborúra való felkészülés alá rendeltek. Azok az államok, amelyekben eképpen fonódik össze a két terület, biztonsági kockázatot jelentenek.

[szerkesztés] Elkülönülés

A stratégia és a politikai fogalmának elkülönülése előfeltétele a hadsereg polgári irányításának. A hadvezetés műveletei parancsaikkal a hadsereget célozzák, amely egy szigorú hierarchiában működő, jól elkülönített szereplői kör. A hadseregben a parancs, kiadása után visszavonhatatlan, és teljesítik. A politikai szférájában viszont van mód a korrigálásra.