Monspart Sarolta
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Monspart Sarolta (Budapest, 1944. november 17. -) tájfutó világbajnok, tizennégyszeres magyar bajnok, sífutásban hatszoros magyar bajnok. Az első nő Európában, aki három órán belül futotta le a maratoni távot. Aktív sportpályafutását kullancs okozta betegség (enkefalitisz) szakította meg, ma nőket buzdít arra, hogy egészségesen éljenek, és ennek egyik lehetséges módja a futás.
1960-ban a Budapesti Pedagógus színeiben kezdett komolyan futni, 1969-ben igazolt át a Budapesti Spartacushoz. 1964 és 1977 között sorozatban 14 magyar bajnoki címet nyert tájfutásban. Telente sem pihent, sífutásban is begyűjtött hat magyar bajnoki címet. A nagy sikert az 1970-es évek hozzák meg számára, 1972-ben első nem-skandinávként győzött a Csehszlovákiában rendezett tájfutó világbajnokságon. 1976-ban első nem skandinávként megnyerte a Svédországban rendezett 5 napos tájfutó versenyt, az O-Ringent. 1978-ban maratoni futásban lett világbajnoki ezüstérmes. Időközben két diplomát is szerzett, miután elvégezte az ELTE matematika-fizika szakát, és a Testnevelési Főiskola sportvezető és szakedző szakát.
Jelenleg az Országos Egészségfejlesztési Intézetben dolgozik, egyebek mellett a Johann Béla Népegészségügyi Programban vesz részt, az Avon országos női mozgásprogram szakmai vezetője, továbbá a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány elnöke volt 2004 októberéig.
2003. június 23-án Mádl Ferenc köztársasági elnök érdeméremmel ismerte el Monspart Sarolta páratlan munkásságát.
Monspart Sarolta két ízben volt jelölt a Nemzet Sportolója címre, amikor Puskás Ferenc, majd Zsivótzky Gyula halálával a tizenkét hely egyike megüresedett.[1][2]
