Marcalváros (Győr)
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Marcalváros (Korábbi nevén Kun Béla lakótelep)
Győr lélekszám emelkedésének egyik nagy szocialista eredménye, a több tízezres lakótelepek létrejötte a történelmi városmag körül. A győri lakótelepek kiépülése a hatvanas évek végén kezdődött meg. Ez egybeesett a nagymértékű lakásigények kielégítésével. A Kun Béla lakótelep kiépítése két ütemben történt meg. A két településrész megépítése Győr legnagyobb lakótelepévé tették. (Marcalváros I. 11.500 lakos, Marcalváros II. 6.900 lakos) Neve a rendszerváltozás után lett Marcalváros. Viszonylag rövid idő alatt kellett nagyszámú lakást építeni. Ez azzal járt, hogy a lakótelepek sivárak lettek. A tervezési időszak végén jöttek rá a tervezők, hogy a panel lapokat szinesíteni lehet. Először mindenféle színű panellapokat építettek be. (Vö.: Papagáj házzal Jancsifalu szélén) A városrészben már több szines panelházzal lehet találkozni.(Például a Heszky Erzsébet utcában, a mai neve Répce utca.) a lakótelepen a fásítás, parkosítás oldotta a feszültséget, de nem tudta azt megszüntetni. A rendszerváltás után Kolozsváry Ernő polgármester , aki nagy műgyüjtő volt, köztéri szobrok kihelyezésével akarta megoldani a problémát. Ez azonban több ok miatt elmaradt. A lakosság azonban megoldotta graffittik formájában. A város vezetése más településekhez képest előljárt a problémák megoldásában, mert a lakótelepen lévő aluljáróban már szervezett formában adott lehetőséget a városképet javító graffittik elhelyezéséhez. Sajnos Budapesthez és a többi településhez hasonlóan itt is megjelentek a "vandálok."
 A Szentlélek templom |
 Marcalváros |
 Városrész szinesítés |
 Apor Vilmos egyházi oktatási központ |
 Marcalvárosi háztömbök |
 Tél Marcalvárosban |
)