Jankovics Marcell

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Jankovics Marcell (Budapest, 1941. október 21.) rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, kultúrtörténész, író, politikus.

Apja Jankovics Marcell (1906-1970), banktisztviselő, anyja Bartha Margit (1906-1981?) volt.

Nagyapja id. Jankovics Marcell (1874–1949), író, politikus, ügyvéd volt.

Tartalomjegyzék

1 Élete
2 Művei
- 2.1 Filmek
- 2.2 Könyvek
  - 2.2.1 Társszerzőkkel
3 Kritika
4 Díjai
5 Források
6 Külső hivatkozások
- 6.1 Videóformátum

[szerkesztés] Élete

Nővére Jankovics Eszter (sz.1934).

Apjukat 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták, és életfogytiglani kényszermunkára ítélték. '56-ban kiszabadították; a forradalom leverése után felügyelettel szabadlábon maradhatott.

Közben családját 1951-ben kitelepítették, ahonnan csak 1953-ban térhettek vissza.

A gyermek Marcell 1955-től a Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Kollégiumba járt, ott is érettségizett.

1959-1960-ban segédmunkásként dolgozott, majd 1960-tól a Pannónia Filmvállalathoz (ma Pannóniafilm kft) került, ahol fázisrajzolóként kezdett dolgozni.

1965-ben rendezőnek nevezték ki. 1965-től 1968-ig Dargay Attilával és Nepp Józseffel közösen készítették a nagy sikerű Gusztáv című rajzfilmsorozatot.

1971-72-ben a Képzőművészeti Gimnáziumban tanított animációt.

1973-ban a Hanna-Barbera megvette a János vitéz forgalmazási jogát angol nyelvterületre, örök időkre. Soha nem vetítették.

1974. Sisyphus c. munkáját Oscar-díjra jelölték.

1981-től pedig az Iparművészeti Főiskolán tanít szintén animációt.

1983-ban elkészült Az ember tragédiájának animációs film forgatókönyve.

1994-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja lett.

1996-tól kinevezték a Pannóniafilm Kft ügyvezető igazgatójává. Még ugyanebben az évben megpályázta a Duna Televízió elnöki posztját, sikertelenül.

1997-től a Magyar Iparművészeti Egyetem DLA minősítésű egyetemi magántanára lett.

1998-2002 a Nemzeti Kulturális Alap elnöke.

1998-tól Magyar Művelődési Társaság elnöke.

2003-tól a Fidesz Kulturális Tagozatának elnökségi tagja.

[szerkesztés] Művei

[szerkesztés] Filmek

[szerkesztés] Rendezőként

Ének a csodaszarvasról (2002)
Fehérlófia (1982)
Kacor király (1978)
Magyar népmesék (sorozat) (1977)
Küzdők (1977)
Sisyphus (1975)
János vitéz (1973)
Hídavatás (1969)
Tendenciar (1967)
Gusztáv, a társas lény (1965)
Jónás és a cet (1963)

[szerkesztés] Forgatókönyvíróként

Ének a csodaszarvasról (2002)
Küzdők (1977)
János vitéz (1973)
Tendenciar (1967)

[szerkesztés] Egyéb

Bobo und die Hasenbande 2 – Abenteuer im Wald (1999), A Hetedik testvér 2
Lúdas Matyi (1979)

[szerkesztés] Könyvek

Jelkép-kalendárium (1988) [1]
A fa mitológiája (1991) [2]
Ahol a madár se jár (1996) [3]
A Nap könyve (1996) [4]
Mély a múltnak kútja (1998) [5]
A szarvas könyve (2004)
Csillagok között fényességes csillag (2006)
Lékiratok I-II. (2007)

[szerkesztés] Társszerzőkkel

Jelképtár (1990)
Csodakút (1994)
Égforgató csodagyűrű (Mirtse Zsuzsa Égforgató csodagyűrű c. mesekönyvének illusztrálása) (Méry Ratio Kiadó, 2004)
A lőcsei Szent Jakab templom szárnyasoltárai (Méry Gábor-Jankovics Marcell díszalbuma) (2007)
Lovagkór (Mirtse Zsuzsa Lovagkór című könyvét tusrajzokkal illusztrálta. A kötet a Méry Ratio kiadó gondozásában jelent meg.) (2007)

Az elmúlt másfél, két évben számos kritika érte Az ember tragédiája c. Madách műnek a rajzfilmváltozatáért. A mű másfél évtizede befejezetlen (részleteiben bemutatták, többek között a Duna Televízióban, az MTA-n), s állítása szerint körülbelül 100 millió forint kellene még a befejezéséhez. A mű már eddig is nagyon sok pénzt emésztett fel. Leginkább tanítványai támadják (saját bevallása szerint, lásd Heti Válasz interjú) részben a Manifeszten keresztül.

Az újabb hírek szerint^[1] 2008-ban fog megjelenni a 160 perces rajzfilm DVD-n, ám 3-szor 50 percben a televízióban is be fogják mutatni.