Felsőstubnya
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Felsőstubnya (Horná Štubňa) | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Stubnyafürdői |
| Rang | község |
| Alapítás éve | 1390 |
| Polgármester | Ondrej Piški |
| Népesség | |
| Népesség | 1630 (2006) |
| Népsűrűség | 52 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 624 m |
| Terület | 31,39 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Felsőstubnya
|
|
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Felsőstubnya (szlovákul Horná Štubňa, németül Ober-Stuben, vagy Neu-Stuben) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban. 2001-ben 1606 lakosából 1488 szlovák és 82 német volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Turócszentmártontól 33 km-re délre, Körmöcbányától 15 km-re északra fekszik.
[szerkesztés] Története
Területén a régészeti leletek tanúsága szerint már a bronzkorban éltek emberek. A falut német bányászok a német jog alapján alapították, 1390-ben "Wylehota" alakban említik először. 1405-ben a körmöci uradalom része volt. 1407-ben "Newstub", 1415-ben "Neustuba", 1493-ban "Felsewstubna", 1502-ben "Wylehota" néven szerepel a forrásokban. Római katolikus temploma a 17. században épült reneszánsz stílusban. 1715-ben 34 háztartása volt. 1785-ben 79 házában 989 lakos élt. 1828-ban 128 háza volt 1530 lakossal. Lakói favágással, szénégetéssel, kézművességgel, főként teknővályással, fazsindely készítéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "Alsó, és Felsõ Stubna. Két német, és tót falu Turócz Várm. földes Ura mind a’ kettõnek Körmötz-Bánya Városa, lakosai amannak evangelikusok, és ennek katolikusok, fekszenek Spitzenberg nevû, fejér krétához hasonlító földû hegynek szomszédságában; fûrész malmai nevezetesek, mellyeket Zsarnovitza vize hajt; fördõje, és ispotállya is vagyon Alsó Stubnának; határbéli földgyeik középszerûek, legelõjök, fájok elég van, keresetre módgyok a’ Körmötzi Bányákban. " [1]
Fényes Elek szerint "Stubnya (Felsõ), (Neustuben), tót falu, Thurócz vgyében, ugyan csak a körmöczi országutban, 1516 kath., 14 evang. lak. Kath. paroch. templom. Határja részint hegyes és erdõs, részint dombos és meglehetõs termékeny; legelõje elég lévén, lakosai sok juhot, tehenet tartanak. F. u. Körmöcz városa." [2]
1910-ben 2528 lakosából 1974 német és 484 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott. 1945-ig német többségű település volt, ekkor a németeket kitelepítették és helyükre szlovákok költöztek. Lakói mezőgazdaságból éltek, valamint a környező városok üzemeiben dolgoztak.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1650-ben épült a korábbi templom helyén reneszánsz stílusban. Később tornyot építettek hozzá. A templom stukkóboltozatos, szentélyében háromoldalú apszissal. A sekrestye ajtajának kerete gótikus. Északi hajójában emeletes fakarzatok láthatók, falfestményei 18. századiak. A templom körül 1900-ban még lőréses falkerítés volt, négy hengeres bástyával.
- Nepomuki Szent János kápolnája 1814-ben épült.
- Szent Vendel kápolnája 1894-ben épült.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
A Stubnyafürdői járás települései
 |
|
|---|---|
|
Stubnyafürdő (Turčianske Teplice) Berestyénfalva (Brieštie) · Bodorfalva (Bodorová) · Borcfalu (Borcová) · Felsőstubnya (Horná Štubňa) · Ivánkafalva (Ivančiná) · Kiscsepcsény (Malý Čepčín) · Kisraksa (Rakša) · Márkfalva (Jazernica) · Moskóc (Moškovec) · Mosóc (Mošovce) · Nagycsepcsény (Veľký Čepčín) · Tótpróna (Slovenské Pravno) · Turcsek (Turček) · Turócábrahámfalva (Abramová) · Turócandrásfalva (Ondrašová) · Turócbalázsfalva (Blažovce) · Turócborkút (Budiš) · Turócerdőd (Liešno) · Turócjeszenő (Jasenovo) · Turóckelemenfalva (Kaľamenová) · Turócliget (Háj) · Turócmeggyes (Čremošné) · Turócnémeti (Sklené) · Turócrudnó (Rudno) · Turóctölgyes (Dubové) |
|
