Erdei mályva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Erdei mályva

Rendszertan

Ország:	Növények (Plantae)
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály:	Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend:	Mályvavirágúak (Malvales)
Család:	Mályvafélék (Malvaceae)
Alcsalád:	Mályvaformák (Malvoideae)
Nemzetségcsoport:	Malveae
Nemzetség:	Mályva (Malva)
Faj:	M. sylvestris

Tudományos név

Malva sylvestris
L.

Az erdei mályva (Malva sylvestris; magyar népies nevei: csúszóka, fűdző rózsa, nagy papsajt) egész Európában elterjedt, lágy szárú gyógynövény, amely a parlagon hagyott területeket, töltéseket kedveli. Felálló, elágazó szárán hosszú levélnyeleken ülnek tenyeresen karéjos, fűrészes szélű levelei. Viszonylag nagy virágai lila színűek, kivágott szirmúak. Termése lapos, korong alakú papsajt, barna magja vese alakú.

[szerkesztés] Felhasználása

Belsőleg a virágot és a levelet a székrekedés és a görcsös vastagbélgyulladás tüneti kezelésére , valamint köhögéscsillapítóként használják hörgőbántalmak esetén. Külsőleg, a bőrgyógyászatban bőrbetegségeknél viszketéscsillapítóként és bőrnyugtatóként alkalmazzák. A szájüreg betegségeinél fájdalomcsillapító, nyálkahártya-nyugtató hatású.

[szerkesztés] Gyógyhatása

A növény valamennyi hatására kiterjedő teljes körű gyógyszerészeti vizsgálat ma még nem létezik. Csupán az újabb keletű, egereken végzett laboratóriumi kísérletek bizonyították, a poliszacharidok immunrendszert serkentő hatását (a mályvával rokon orvosi ziliz gyökérkivonatával végzett kísérlet során).

Mindeddig a növénynek semmilyen mérgező hatása nem ismert, még hosszan tartó alkalmazása esetén sem.