Erasmus Kollégium
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. Részletek a cikk vitalapján. |
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Az Erasmus Kollégium küldetése
A kollégium névadója, Rotterdami Erasmus az európai humanizmus és a humanista szellemű nevelés vezéralakja.
A magyar felsőoktatás szerkezetében igen jelentős változások történtek az elmúlt évtizedben. A hallgatók számának folyamatos emelkedése nem járt együtt az egyetemek infrastruktúrájának fejlesztésével, az oktatói létszám növekedésével. A képzés tömegessé válása az oktatás általános színvonalának süllyedéséhez, mindenekelőtt a legtehetségesebb diákok képzésére fordítható szellemi erőforrások viszonylagos csökkenéséhez vezetett. Ezt a helyzetet kívánja orvosolni a neves közgazdászok, jogászok és bölcsészek által létrehozott speciális tehetséggondozó intézmény, az Erasmus Kollégium. A Kollégium olyan diákok támogatását tekinti feladatának, akik egyetemi, főiskolai tanulmányaik mellett színvonalas tudományos munkát is végeznek.
[szerkesztés] Az Erasmus Kollégium szervezete
Az Erasmus Kollégium tervét elkészítők közül a többség tanárként vagy diákként kapcsolatban állt a Láthatatlan Kollégiummal /LK/, mégpedig annak legsikeresebb – az alapítás és a Hannah Arendt díj elnyerése közti – időszakában. Az LK-ban eltöltött idő, az ott végzett munka rendkívül hasznos, eredményes és fontos volt számukra. Úgy gondolták, hogy az LK-hoz és a szakkollégiumokhoz hasonló vagy azoktól kissé eltérő, de végső céljaiban egyező intézmények sokaságára van szükség ahhoz, hogy a felsőoktatás a meglevő intézményekkel együtt betöltse hivatását: egyszerre sokoldalú, versenyképes és a társadalmi kérdések iránt érzékeny és fogékony szakmai-értelmiségi elitet képezzen.
A kollégium „láthatatlan”, a tagok nem laknak egy helyen.
Az Erasmus Kollégium az egyetemeken működő szakkollégiumokhoz hasonló, de azoktól néhány tekintetben különböző intézmény. A felvett diákok eredeti egyetemükön/főiskolájukon folytatják tanulmányaikat, a Kollégiumban pedig – tutorok és vezető tanárok segítségével – elmélyült tudást, kutatói tapasztalatokat szereznek egy kiválasztott szakterületen. A Kollégium szemináriumokat, évente egyszer konferenciát szervez, ahol a kollégium diákjai a szakmai közvélemény elé tárják a készülő, illetve befejezett munkákat, valamint segítséget nyújt a kimagasló eredmények publikálásához. A Kollégium kiemelten támogatja az angol nyelv magas szinten való elsajátítását, s emellett – igény szerint – a kutatómunkához szükséges további nyelvek tanulását is. A szakmai kapcsolatok kialakítását lehetővé tevő éves konferenciákra való felkészülést érveléstechnikai, retorikai és íráskészség fejlesztő speciális kurzusok segítik.
A benyújtott pályázat megvalósításán túl, a kollégium keretet teremt a hagyományos képzés formáiba nem illeszkedő, elsősorban „mester-tanítvány” kapcsolaton alapuló, s ezért intézményesen nehezen támogatható tudósképzésnek, valamint egy szabad és nyitott szellemű közösségnek. A különböző területeken dolgozó tudósok, tanárok, doktorandusok és diákok együttműködésén alapuló kollégiumban szoros szakmai és baráti kapcsolatok alakulhatnak ki a jelen és a jövő vezető szakemberei és értelmisége között.
[szerkesztés] Kollégiumi Tanács
A Kollégiumot a Kollégiumi Tanács irányítja, melynek munkáját a kiemelkedő személyiségekből álló Tanácsadó Testület segíti. E testület elnöke Göncz Árpád, tagjai pedig Gergely Ágnes, Kornai János, Sajó András, Szabó István és Várszegi Asztrik. A vezető tanárok és tutorok között neves kutatók (pl. Bakacsi Gyula, Bojtár Endre, Eörsi Anna, Erdélyi Ágnes, Ferencz Győző, Gábor Eszter, Halmai Gábor, Halpern László, Jaksity György, Király Júlia, Léderer Pál, L. Nagy Zsuzsa, Ludassy Mária, Madarász Aladár, Margócsy István, Sárkány Mihály, Takács Imre, Tengelyi László, Wéhli Tünde) mellett, nagy számban találhatók a Láthatatlan Kollégium egykori diákjai (pl. Füzér Katalin, Géher István László, Schenk Tamás, Szabó Ádám, Uitz Renáta, Trencsényi Balázs).
[szerkesztés] Kutatócsoportok
A Kollégiumban négy kutatócsoport működik.
[szerkesztés] Állam
„Állam és magánszféra a gazdaságban, a technológiában és a jogban” kutatócsoport
A kutatócsoport egyik fő célja a költségvetési szektor intézményeinek és a vállalatok gazdaságban betöltött lehetséges funkciójának, stratégiájának illetve a két fél kapcsolatának vizsgálata. A kutatócsoport működésében kiemelt figyelmet kapnak az állami szektor különböző szintjei közötti feladatmegosztásnak és ezek finanszírozásának, illetve a hálózatos iparágaknak a kérdései, ez utóbbi esetében különös tekintettel az állami szabályozásra, a vállalati alkalmazkodásra, a versenyképességre és innovációra. A kutatócsoport másik fő célja a különböző fejlett technológiák, elsősorban biotechnológia és információtechnológia filozófiai, etikai kérdéseinek, társadalmi hatásainak vizsgálata.
[szerkesztés] Tér
„Társadalmi terek és identitások” kutatócsoport
A társadalom- és kultúratudományok számára a tér társadalmi alkotásként jelenti a kutatás tárgyát, mely által a kultúráról és az identitásról alkotott fogalmainkat árnyalhatjuk. A tér mindenkor a hozzá társuló kulturális jelentések révén gondolható el. Felosztásának alapvető formái – a város, a régió vagy a nemzetállam – kulturális rendszerek termékei, melyek elképzeléseket hoznak létre, konszenzusokat teremtenek az általuk meghatározott jelentésekről: ezen problémák vizsgálata új, eddig föl nem tett kérdésekkel szembesíthet bennünket. Kutatócsoportunk az európai kultúra- és identitás-elképzelések „lokalizálása” érdekében – ha tetszik, a kortárs irodalomtudomány ún. topográfiai fordulatának jegyében – a társadalmi terek textuális megképződésére is érdemes ki kívánja terjeszteni vizsgálódását, legyen szó akár az irodalmi szcéna utóbbi évtizedeiből származó szövegekről, akár az antikvitásból ránk maradt alkotásokról.
[szerkesztés] Nyelv
„Nyelv, nyelvi ismeretterjesztés, nyelvfilozófia” kutatócsoport
Noha nyelvi, nyelvészeti és nyelvfilozófiai problémák ismerete az általános műveltség részét képezné, aki nem vett részt speciális nyelvi, filozófiai képzésben, ezekről szinte semmit nem tud. A „Nyelv, nyelvi ismeretterjesztés, nyelvfilozófia” kutatócsoport e helyzet orvoslása, javítása végett jött létre. A probléma okát kutatócsoportunk nem csupán az ilyen tárgyú szórakoztató-ismeretterjesztő munkák, kiadványok kis számában látja, hanem elsősorban abban, hogy a hagyományos általános iskolai és középiskolai nyelvi nevelésben részesülő diákok nem szembesülhetnek, találkozhatnak a kapcsolódó kérdésekkel. Meglátásunk szerint ma a médiában alig folyik a nyelvvel mint olyannal kapcsolatos témákról ismeretterjesztés (a nyelvművelő műsorokban sajnos gyakorta tévhitek garmadáival találkozhatunk). Célunk így elsősorban a színvonalas, biztos tudományos háttérre alapozott ismeretterjesztés. Terveink között szerepel egy témába vágó honlap létrehozása, illetve egy alternatív nyelvi nevelési anyag kidolgozása.
[szerkesztés] Vallás
„Vallás, hagyomány, modernitás” kutatócsoport
Kutatócsoport egyik célja a vallás és hagyomány problémakörének vizsgálata a – főként ókori – szövegek exegézisén keresztül, felhasználva a rendelkezésre álló értelmezési hagyományt és a filológia eszköztárát. A szövegek vizsgálatával legitim kiindulási pontot kívánunk nyerni a tradíció megértéséhez és magyarázatához, nem kizárva eközben az új és eredeti szövegmagyarázatok lehetőségét, mindazonáltal figyelmen kívül hagyva az alaptalan, ezoterikus értelmezéseket. A csoport célja másrészt a vallás jelenségeinek és a hozzá kapcsolódó fogalmaknak a filozófia felől történő megközelítése. E megközelítés lehet egyfelől fogalomtörténeti – vizsgálhatja a vallástudomány klasszikus fogalmainak helyét az eszmetörténetben, másfelől fenomenológiai. A fentiek mellett vizsgálni kívánjuk a vallás modernitásban betöltött szerepét, intézményeinek helyét, működését.
